A fakereszt eredetének felderítéséhez elég lett volna felnyitni egy könyvet – hívta fel a figyelmet Óbuda korábbi fideszes polgármestere azon a demonstráción, amit a III. kerületi Fidesz szervezett a két évtizede a Remetehegyi úton álló hálakereszt védelmében. Bús Balázs felidézte: 2017-ben Zumpf András az egész kerületben felmérte az összes keresztet, amelyből akkor kiállítást is szerveztek, a Braunhaxler Egyesület pedig könyvben jelentette meg, hogy a III. kerületi feszületekről, közterületi keresztekről mit lehet tudni. A Fidesz óbudai tagjai továbbá jelezték: mivel egyesek szerint a helyiek által szeretett és gondozott kereszt eltávolítása is szóba jöhet, ezért tiltakozásuk azt a célt szolgálja, hogy ezt a méltatlan és példátlan kezdeményezést minél gyorsabban megakadályozzák. Hangsúlyozták: a baloldal számára ezek az értékek semmit sem jelentenek, de bármit is akarnak tenni a Remetehegyi fakereszttel, ők azt meg fogják védeni, és nem engedik, hogy a gyurcsányista önkormányzat lerombolja a keresztény értékeket.
Az eset kapcsán megkerestük Óbuda-Békásmegyer polgármesteri hivatalát is, arról érdeklődve, hogy miért tartották fontosnak kideríteni, hogy ki, mikor, milyen okból és céllal állította fel a fakeresztet, és tervezik-e a fakereszt eltávolítását a Remetehegyi út 88. szám elől. Válaszul az önkormányzat kommunikációs osztálya közölte: mivel a keresztről lakossági bejelentés érkezett az önkormányzathoz – amelyben a bejelentő a kereszt áthelyezésének megvizsgálását kérte –, ezért ők csak a jogszabályokban előírt kötelezettségüket teljesítették. Ugyanakkor – folytatták – sem az eljárás keretében, sem most, sem korábban nem állt szándékukban a kereszt elmozdítása, erre utaló tevékenységet az önkormányzat nem fejtett ki soha. Véleményük szerint ugyanis Óbuda-Békásmegyeren példaértékű a vallási közösségek, a hitüket gyakorló emberek és a helyi önkormányzat közötti kapcsolat.
Az önkormányzat nem fedte fel, hogy ki és milyen indokkal akarja elmozdítani a feszületet, az azonban biztos, hogy a kis útszéli kereszt környezete a fotók tanúsága szerint az elmúlt években jelentősen megváltozott: a fákkal övezett gyep helyén hatalmas luxuslakópark épült kerítéssel.
A hitüket vállaló közszereplők kigúnyolása, valamint a kereszt és az egyéb vallási szimbólumok meggyalázása lassan egyre gyakoribbá válik Magyarországon, ebből pedig a baloldal és a balliberális média is kiveszi a részét. Emlékezetes eset a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó rajza, ahol a karikaturista Jézus Krisztus kereszthalálával viccelődött. Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót ezúttal az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában. „Lehet, hogy tök mellékesnek tűnik, mindenesetre ha én lennék a miniszterelnök, megkérném a Nemzet Cilikéjét, hogy közszereplései alkalmával legyen kedves levenni a keresztet a nyakából. Szekularizáció mint olyan” – írta.
Nagy botrányt kavart Pusztaszabolcs volt alpolgármesterének facebookos ámokfutása is. Csiki Szilárd a Magyar Ateista Mémbázis nevű Facebook-oldalon adott hangot istentagadó nézeteinek, amikor egy Szűz Máriát gyalázó grafikához fűzött hozzászólást. Viszont nem Csiki Szilárd volt az egyetlen tisztségviselő, aki ateista nézeteket hirdetett. Békés Gáspár, Karácsony Gergelyék volt környezetügyi szakértője Magyarország jobban mémesít címmel még egy saját oldalt is létrehozott, ahol a politikai humortól kezdve a blaszfémikus képekig mindent összevegyített, de a Gellért-hegyi kereszt szivárványszínű festékkel való meggyalázása is az ő nevéhez köthető.
Békés ugyanakkor a Remetehegyi kereszt ügyében sem fogta vissza magát. A főpolgármester egykori alkalmazottja szerint gyermekeink szellemi fejlődésére negatív hatással lehet egy ilyen erőszakszimbólum és az ehhez tartozó események, ezért úgy véli, ideje lenne „leállni a vallás másokra tukmálásával”.
