A közpénzből megvalósuló Liget Budapest projektet Magyarországon erős politikai egyet nem értés övezi, de ez New Yorkban sem ismeretlen jelenség a kulturális nagyberuházásoknál – mondta Szántó András New Yorkban élő író, kutató, művészeti és média-tanácsadó, a The Future of the Museum (A múzeum jövője) című könyv szerzője az Art Market Budapest Építkezés a művészet és a kultúra bázisán című beszélgetését vezetve. Emlékeztetett arra, a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult: felépült például az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megújult a Millennium Háza és a Szépművészeti Múzeum, létrejött számos sportlétesítmény, két kutyafuttató, egy új sétány, alatta egy új mélygarázzsal, és már majdnem kész a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Ami hiányzik még, az a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg.
Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveit nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Kiemelte, egy ilyen projekt elsősorban azáltal lesz sikeres, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.
Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta, azok a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek. A kulturális nagyberuházások sajnos mindenhol költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni.
David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte a rövidesen megnyíló Magyar Zene Házát, amely transzparens tereivel kiválóan illeszkedik a környezetéhez, de az egész projektet jellemzi az átjárhatóság.
Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója felidézte, hogy mintegy harminc éve ismeri Budapestet, attól az időszaktól kezdve, amikor a McDonald's megérkezett ide, és mégsem vette el a magyarok kedvét a lángostól. Akkoriban éppen a Bécs–Budapest világkiállítást tervezték, amelytől végül vissza kellett lépnie Magyarországnak, így nem tudta úgy megmutatni az ország újjászületését, mint az éppen a Városligetben megvalósult, 1896-os millenniumi kiállítás. A most zajló Liget Budapest projekt sokban kapcsolódik a millenniumi kiállításhoz, de azzal ellentétben nem csupán egyszeri eseménysorozat, hanem hosszú távon fenntarthatónak kell lennie.
Ezt segíti az a kreatív dinamizmus, amellyel a beruházás viszonyul a Városliget tradícióihoz – emelte ki, hozzátéve: a hagyomány nem csupán a nosztalgiázásról szól. Szépség és fenntarthatóság együtt van meg a Liget Budapest projektben.
Borítókép: Liget Budapest Projekt
