Gulyás Gergely szerint mindezek nem maguktól értetődőek: ha a baloldal kerül hatalomra, újra „járhatunk úgy, ahogy 2006-ban és az azt követő években jártunk”.
Bő fél évvel a voksolás előtt minden kutatás azt mutatja: ma a polgári oldal erősebb, mint korábban bármikor – húzta alá, megjegyezve: az, hogy az ellenfél egyébként „a szélsőjobbtól a szélsőbalig, a náciktól a kommunistákig” összefogott, nem változtat ezen, sőt talán hozzá is járul a kormánypártok erejéhez.
Ennek ellenére az ellenfelet mindig komolyan kell venni, még akkor is, ha sokat tesz azért, hogy komolytalan legyen – fűzte hozzá a miniszter. Mint mondta, világossá kell tenni, hogy a választók mit várhatnak a jelenlegi kabinettől és attól a baloldaltól, amely a hatalom akarásán kívül semmiben nem ért egyet.
A tárcavezető rámutatott: az ellenzék sok szereplőből és egy pártból: a DK-ból áll. Gyurcsány Ferenc visszaszerezte korábban elvesztett pozícióját a baloldalon, és „csak remélhetjük, hogy amíg a korábbi miniszterelnök irányítja, addig a magyar baloldal nem fogja visszaszerezni a kormányzás lehetőségét hazánkban” – fűzte hozzá. Ez a baloldal ma rosszabb állapotban van, mint amikor annak idején csődbe vitte az országot, hiteles és kormányzóképes személyeket sem tud felmutatni – vélekedett.
A polgári kormány munkáját értékelve kifejtette: nyolc év „baloldali csődkormányzás” után 2010-re számtalan olyan adóssága halmozódott fel a rendszerváltozásnak, amely gyökeres orvoslást kívánt. A gazdasági világválság idejére Magyarország lényegében csődbe ment, kizárólag azért maradt működőképes, mert 2008 őszén az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól 14,5 milliárd euró hitelt kapott.
Ezt a helyzetet az idézte elő, hogy már a válság előtti, kedvező éveket is pangás és visszaesés jellemezte, holott 2002-ben egy jó állapotban lévő ország kormányzását vette át az akkori baloldal, és ez idő tájt a környező országok látványos fejlődésen mentek keresztül – hangsúlyozta. A politikus emlékeztetett: szeptember 17-én volt az őszödi beszéd 15. évfordulója, azóta nyilvánvaló, hogy a baloldal számára történelmi hagyaték: az ország sorsa soha nem fontos, csupán saját hatalmuk az.
Szólt arról is, hogy „Gyurcsány Ferenccel a gátlástalanság új minősége jelent meg, mert amíg a volt kommunistákban is volt minimális felelősségérzet, addig Gyurcsány 2004 utáni kormányzása ennek cáfolataként azt mutatta: a baloldal mindenre képes a hatalomért, beleértve a hazugságot és az erőszakot is”. Ilyen előzmények után 2010-ben 55-ről 83 százalékra nőtt államadósságú országot vett át a Fides–-KDNP, nehéz örökséggel kellett megkezdeni a kormányzást, és ezzel a nehéz örökséggel kellett egyszer és mindenkorra szakítania – jelezte.
A miniszter felidézte: a következő két év nehéz volt, de megtörténtek azok a változtatások, amelyekre szükség volt a koronavírus-járványig tapasztalt töretlen növekedéshez, fejlődéshez, amelyek a rendszerváltás utáni legjobb évekhez vezettek Magyarországon. Az eredményeket sorolva megemlítette: több évben öt százalék körüli növekedést „értünk el”, és korábban elképzelhetetlen fejlesztések valósultak meg, miközben a bérek is addig példátlan mértékben növekedtek.
Eközben a kormány bevezetett egy Európában egyedülálló családtámogatási rendszert, a munkanélküliség időszaka után a korábbi 12 százalékról három százalék körülire csökkent az állástalanok aránya és 66 százalékra az államadósság. „Mint kormányzati teljesítmény, ez önmagáért beszél, olyannyira, hogy még az unió is elismeri: Magyarország egy évtized alatt stabil, gazdaságilag a korábbinál erősebb, a jövőbe bizakodva tekintő ország lett” – mondta. Mindezt sikerült úgy végrehajtani, hogy hosszú távon sem terhes örökséget, sem jelentős adósságot nem hagy a kormány az utókorra – fűzte hozzá.
Utalt arra is, hogy a kabinetnek eközben olyan nehéz helyzetekkel kellett megküzdenie, mint a migrációs hullám,a melyet Magyarország „erős európai ellenszélben” is olyan sikeresen kezelt, hogy azóta a korábban elítélt módszerek egy jelentős részét a tagországok közül is sokan átemelték politikai gyakorlatukba.
Az EU és Magyarország, illetve az EU és a közép-európai országok között kíméletlen kulturális küzdelem zajlik, amelyet a nyugat-európai elit intoleranciája jellemez – jelentette ki. A választások előtti hónapokban ezek a viták egyre élesebbek lesznek, mindent meg fog tenni az unió, hogy „az akaratát ránk erőltesse” – jegyezte meg. Egyetlen politikai ténnyel nem tudnak mit kezdeni: a magyar választók akaratával. Azzal meg lehetett nyerni a migrációs küzdelmet; ezért lesz nagy jelentősége a gyermekvédelmi vitáknak, és ezért javasolta a kormány a népszavazást is ebben a témában – figyelmeztetett.
Európáról szólva a tárcavezető úgy fogalmazott: az unióhoz jó, Brüsszelhez rossz viszony fűzi Magyarországot. Elfogadhatatlan az a szándék, hogy Brüsszel irányítsa a tagországokat minden kérdésben; ez ellen küzdeni kell: Brüsszel nem Moszkva és az EU nem a Szovjetunió – jelentette ki Gulyás Gergely. Ebben a harcban „nem vagyunk egyedül: szövetségeseink” a visegrádi és a közép-európai országok, és attól sem kell „tartanunk, hogy ebben a vitában hazánkat hátrány éri” – húzta alá.
Szavai szerint a következő hét évben is folyamatosan rendelkezésre állnak majd az uniós és hazai források. Ez nem adomány: „semmivel több köszönettel nem tartozunk ezért az EU-nak, mint amennyivel a közösség tartozik nekünk” – közölte.
Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előadást tart Szolnokon, a Tisza-parti esték rendezvényén 2021. október 7-én
MTI/Mészáros János
