Bosszú robbanthatta ki a végrehajtók botrányát

Bár a kormányzati reformcsomag tiszta és világos jogi helyzetet teremtett, a végrehajtók körüli botrányok és a szervezeten belüli harcok megmaradtak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a végrehajtói kar elnökét nemrég őrizetbe vette a rendőrség. Schadl György a hírek szerint pénzt szedett a végrehajtói tagságtól. Pikánssá teszi az ügyet, hogy a „lekapcsolt" elnök felesége is végrehajtó, édesanyja pedig Gyurcsány Ferenc titkárnője volt – olvasható az Origó oldalán.

Forrás: Pixabay

Korábban is botrányok övezték a végrehajtók működését. Korrupció, pénzszórás, szakmai alkalmatlanság – a kétezres évek elején ezek a kifejezések jellemezték leginkább a szervezetet, áll a cikkben.

Egy időben arról cikkezett a sajtó, hogy megfelelő ellenérték fejében a végrehajtók közreműködnek bizonyos javak átjátszásában. Később a külföldi utazások váltottak ki országos botrányt: nemegyszer fordult elő, hogy a végrehajtói kamara vezetőit a családtagjaik is elkísérték a hivatalos külföldi utakra, például a Dél-afrikai Köztársaságba, Kanadába, Krétára vagy Ciprusra. Ráadásul kiemelt napidíj mellett. Később az váltott ki széles körű elégedetlenséget, hogy kiderült: a kamara drága szállodákban tartja a közgyűlését. 2014-ben például egy sárvári luxusszállodában rendezték a konferenciát.

A pénzszórás akkoriban különösen amiatt volt visszatetsző, mert a 2010-es évek elején zajlottak azok a végrehajtási eljárások, amelyek a bedőlt devizahitelek miatt vették kezdetüket. A külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönszerződések azonban igen bonyolult jogi konstrukciókat tartalmaztak, az efféle ügyek megfelelő elintézéséhez kellő jogi tudás kellett. Illetve kellett volna, a végrehajtók legnagyobb része ugyanis abban az időben nem volt jogvégzett. A rendszerváltozás tájáról származó szabályok lehetővé tették, hogy olyanok is a pályán maradhassanak, akik nem végezték el a jogi egyetemet. Ennek nyomán 2015-ben a közel kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije volt, és csupán negyvenen rendelkeztek jogi diplomával. Akadt a végrehajtók között állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros is.

A kormány a sorozatos botrányok miatt a végrehajtási terület reformja mellett döntött.

Szekér Judit személyében 2014 végén miniszteri biztost neveztek ki a kamara mellé, s megindult a teljes átvilágítás. Pénzügyi és más problémák sokaságára derült fény, melyet büntetőfeljelentés is követett. Ezután, 2015 nyarán–őszén megszűnt a végrehajtói kamara, helyét Magyar Bírósági Végrehajtói Kar néven egy új szervezet vette át.

A hatásköri, szervezeti, eljárási szabályok több ponton módosultak, a legfontosabb változás azonban a végrehajtói személyi állományt érintette. Törvény írta elő ugyanis, hogy 2017. december 31-én minden végrehajtónak kell, hogy legyen jogi diplomája; ha ez nincs, igazolnia kell, hogy megkezdte egyetemi tanulmányait. Feltétel volt továbbá, hogy 2022 végéig minden érintett szerezze meg a hiányzó diplomát. Kivételt csak azok jelentettek, akiknek kevesebb évük volt a nyugdíjkorhatárig, mint amennyi időt a jogi tanulmányok igénybe vettek volna. A szakma átrostálása hamar meg is indult: nagyjából negyvenen nem vállalták a tanulással járó erőfeszítéseket, és feladták pozíciójukat. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy akadt köztük olyan, aki tovább dolgozott annál a végrehajtói irodánál, amelyet eddig vezetett. Ők tényleges végrehajtói munkát nem végezhetnek, leginkább kisegítő feladatokat láthatnak el – tudtuk meg a cikkből.

Azóta emelték a végrehajtók számát, a korábbi kétszáz helyett 230 körül mozog a létszámuk.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)