Amitől Márki-Zay gyomra felfordul

Bár hazánkban évek óta folyamatosan nő a gyermeket vállalók száma, Márki-Zay Péter a kormány családokat támogató politikáját hazug képmutatásnak nevezte, amitől „felfordul a gyomra”. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke lapunknak elmondta, a kormánypolitika célja, hogy minél több élethelyzetben nyújthassanak segítséget a kormányzati intézkedések, a fiatalok, a kisebb és a már nagyobb gyermeket nevelő családok egyaránt segítséget kapjanak.

Close up happy preschool boy tickling young father.

Hétgyermekes édesapaként is felfordul a gyomrom a hazug képmutatástól, ahogy a Magyarországot kifosztó, gyermekek tíz- és százezreit zsellérnek és jobbágynak szánó miniszterelnök ilyen arcátlanul játssza el az ország bölcs és gondoskodó atyját

– írta ki közösségi oldalára Márki-Zay Péter, miután hazatért külföldi útjáról, és megnézte az Orbán Viktor Facebook-oldalára posztolt két rövid videót, amelyeken a miniszterelnök egy háromgyermekes családot látogatott meg. Orbán Viktor a szülőkkel beszélgetve megismételte: „ha nincs gyermek, semmi nincs”, így a politikájának az egyik legfontosabb része, hogy segítse a szülőket abban, hogy minél több gyermeket tudjanak vállalni.

„Idén már három és félszer többet költ a kormányzat a családok támogatására, mint 2010-ben. Az elmúlt évek azonban nemcsak több pénzt biztosítottak a családok számára, hanem egy tudatos építkezést, az átfogó családpolitika kialakítását is jelentették”

– kommentálta a Magyar Nemzetnek a baloldal miniszterelnök-jelöltje mondatait a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. Fűrész Tünde szerint a kormánypolitikának az a célja, hogy a kormányzati intézkedések minél több élethelyzetben nyújthassanak segítséget, és a fiatalok, a kisebb és a már nagyobb gyermeket nevelő családok egyaránt segítséget kapjanak: aki előtte áll, az a családalapításhoz, lakásvásárláshoz, akinek már van gyermeke, az a gyermekneveléshez, a nagyobb, saját tulajdonú otthon megteremtéséhez.

– 2010 után fontos lépés volt a családi típusú adózás visszaállítása, a gyed extrával a gyermekgondozási ellátások rugalmasabbá tétele, a bölcsődei rendszer átalakítása, az otthonteremtési program vagy a családvédelmi akcióterv részeként a babaváró támogatás megteremtése is – sorolta lapunknak a szerinte legfontosabb intézkedéseket Fűrész Tünde. A KINCS kimutatásai szerint a babaváró támogatásnak az elmúlt két évben meghatározó szerepe volt a gyermekvállalásra.

– Az igénylések száma csaknem kétszázezer, ami hatalmas szám. Ennyi kisbaba megszületésénél jelent segítséget a babaváró támogatás maximum tízmillió forintos összege. Ha ezt összevetjük a születések számával, akkor kiderül, hogy tíz születésre nyolc-kilenc babaváró támogatásigénylés jut. A babaváró támogatás tehát jelentősen ösztönzi a gyermekvállalást és a házasságkötést is

 – magyarázta Fűrész Tünde. Hozzátette: a koronavírus okozta válság ellenére is megmaradtak a családtámogatások, sőt bővültek is. A kormány bevezette a csed100-at, amely havonta 31-32 ezer édesanyát érint, akiknek átlagosan 43 százalékkal nőtt a nettó havi bevételük, ezáltal az édesanya az újszülött életének első fél évében magasabb jövedelemre tesz szert, mintha nem adott volna életet a gyermekének. Különös megvilágításba helyezi Márki-Zay mostani nyilatkozatát, ha összevetjük azon korábbi mondataival, amelyeket valószínűleg az LMBTQ-lobbinak tett gesztusnak szánt a miniszterelnök-jelölt. Emlékezetes, a BBC-nek egy ízben kijelentette, ha kormányra kerül, lehetővé teszi az azonos neműek házasságát Magyarországon, a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatosan pedig megígérte, hogy eltörlik. A kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazásról kijelentette, hogy szerinte nem valódi, „aberrált” kérdésekre várják az emberek válaszát.

– A családi és a társas kapcsolatok gyengítése számos érdekcsoportnak kiemelt célja, hiszen egy identitásától megfosztott embert sokkal könnyebb manipulálni, gazdasági vagy hatalmi haszonszerzésre felhasználni. A gyermekeinket azonban meg kell védenünk ezektől az erőszakos ideológiai hatásoktól 

– mondta lapunknak a jelenséggel kapcsolatban Fűrész Tünde. Hozzátette: nálunk magas társadalmi támogatottsága van a családok és a gyermekek védelmének, ez a Kopp Mária Intézet legfrissebb kutatásából is kiderült, a magyarok 83 százaléka ugyanis egyetért ezzel. A kisgyermeket nevelők között kilencven százalék fölötti volt ez az arány. A kutatás rávilágított arra, hogy a magukat kormánykritikusnak vallók háromnegyede szerint is fontos kérdés a gyermekek védelme, és támogatják az ennek érdekében hozott intézkedéseket.

Kiemelkedő támogatások 

Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős összeget fordít családtámogatásokra. A kormány komplex, egyre bővülő családtámogatási eszközrendszerrel próbálja megváltoztatni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, a célok megvalósulását támogatja a kormányzati stabilitás is. A kiszámíthatóságot erősítette, hogy a családpolitika rendszerében megmaradtak a 2010 előtt bevezetett, alanyi jogon járó juttatások, de a hangsúly a munkához, munkavállaláshoz kötött támogatási elemekre – leginkább a családi adókedvezményre – helyeződött át, valamint tovább erősödtek a sokgyermekes családok támogatásai, azon belül is az otthonteremtési kedvezmények. Ezzel párhuzamosan a gyermekkel kapcsolatos ingyenes ellátások igénybe vevői köre is bővült. „A lakáscélú/otthonteremtési támogatás az uniós tagországokban kevésbé elterjedt támogatási forma, a kiterjedt magyar konstrukcióhoz a lengyel kormány által indított otthonteremtési program hasonló” – írta tavalyi, a családpolitikáról szóló elemzésében az Állami Számvevőszék. A gyermekgondozást segítő ellátás – 2016-ig elnevezése gyermekgondozási segély volt (gyes) – a magyar családpolitika legbiztosabb eleme – állapították meg. Hozzátették: az alanyi jogon járó támogatás nemzetközi viszonylatban mérve kiemelkedően hosszú ideig, a gyermek hároméves koráig ad lehetőséget a szülőnek arra, hogy gyermekét otthon gondozza.