Történelmi léptékű fejlődés a Modern városok program nyomán

A magyar kormány elkötelezett a vidékfejlesztési programok folytatása mellett – jelentette ki lapunknak a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár a Modern városok program kapcsán kiemelte: a 270 fejlesztési célból 120 már szinte teljesen megvalósult, és a tervek szerint 2025-re már nagy arányban elkészülnek a beruházások.

20210624_Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos_Békés megye_Lehoczky Péter_BMH Fotó: Lehoczky Péter

– 2015 elején jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Modern városok programot, majd ellátogatott a 23 megyei jogú városba, ahol személyesen tárgyalt a helyben fontosnak tartott fejlesztésekről, és ezekről megállapodást kötöttek. Hol tart időarányosan a program?

– Az utolsó megállapodásokat 2017-ben írta alá a kormányfő a megyei jogú városok polgármestereivel. Valamennyi település esetében nagy, régiós jelentőségű, összetett beruházásokról van szó, amelyek hosszas előkészítést, tervezést és szigorú közbeszerzési eljárásokat igényelnek. Örömteli, hogy most értünk abba a szakaszba, hogy egyre több elkészült gyorsforgalmi útnak, átadóünnepségnek, bokrétaünnepnek, alapkőletételnek örülhetünk. 

A program teljes költségvetése meghaladja a négyezermilliárd forintot; az összegnek már több mint a felét kifizettük a projektgazdáknak. A 270 fejlesztési célból 120 már szinte teljesen megvalósult, ezeknek köszönhetően a hazai gyorsforgalmi úthálózat száz kilométerekkel nőtt. Hatalmas építkezések, munkálatok folynak most is szerte az országban, de sok programelemnél már élvezhetők is az adott fejlesztés nyújtotta előnyök.

– Hány helyen készültek el a munkálatokkal?

– Talán a legszemléletesebb, hogy Szegeden, Kaposváron, Veszprémben, Sopronban is átadtuk az új városi uszodát, Miskolctapolcán és Szolnokon pedig elkészültek a megújult fürdők. A most kezdődő kézilabda Európa-bajnokságon már az új Pick Arénában szurkolhatunk Szegeden, de tapsolhatunk a megújult Csiky Gergely Színház színészeinek is Kaposváron. Itt új sportcsarnok is várja a mozogni vágyókat, ahogy kész a röplabda-akadémia Békéscsabán, illetve kikapcsolódást nyújthat a szabadtéri színpad Nyíregyházán és a vidámpark Dunaújvárosban. Elkészült a Nyíregyháza–Tokaj közötti kerékpárút, a kórházi parkoló Győrben, valamint a strand-, parkoló- és sétányfejlesztés Debrecenben, a Nagyerdő-programban. Már jár a tram-train Szeged és Hódmezővásárhely között, új buszok közlekednek Tata­bányán, ahol oktatásfejlesztés is megvalósult, ahogy átadtuk az innovációs és tudásközpontot Zalaegerszegen, de sorolhatnám tovább a már kézzelfogható, elkészült fejlesztéseket. Aki azt mondja, hogy a program nem működik, javaslom, nézze meg a saját szemével ezeket a beruházásokat.

– Mikorra várható a fejlesztések befejezése?

– Célunk, hogy valamennyi beruházás meg tudjon valósulni, amennyiben a városok is így szeretnék és partnerek benne. A tervek szerint 2025-re már nagy arányban elkészülnek a fejlesztések, de hiszem, hogy a települések együttműködésével minden beruházás kivitelezése megkezdődik addigra. Az előkészítő munka valamennyi programelem esetében elkezdődött. Nem lehet egy kalap alá venni a városokat, mert nyilván attól is függ egy-egy település előrehaladása, hogy mikor írták alá a megállapodást a kormánnyal, és mikor kezdhettek neki a munkálatoknak. Nagyon sok jó példát tudnék említeni kormánypárti és ellenzéki városok közül is, amelyek időarányosan nagyon jól állnak. 

A Modern városok program nem a politikáról szól, hanem a kormány elkötelezettségéről a megyei jogú városok és a magyar vidék irányába. Támogatjuk a nagyvárosokat, mert a helyben és az adott városok vonzáskörzetében élő emberek életszínvonalának emelésére törekszünk.

– Vannak lemaradások egyes településeken?

– Hódmezővásárhely kiválóan teljesít azoknál a fejlesztéseknél, amelyeket az állam maga koordinál, nem véletlen például, hogy a Lázár János országgyűlési képviselő által felügyelt tram-train már közlekedik Szeged és Hódmezővásárhely között. Sajnos a város által koor­dinált beruházások viszont nem haladnak, érződik, hogy a városvezetőnek nem a települése, hanem egyéni politikai ambíciói a fontosak.

– Előfordul, hogy valahol program­elemek cseréjére van szükség?

– Nyitottak vagyunk az észszerűség határain belül a módosításokra, hiszen az évek alatt változhatnak az elképzelések, eltolódhatnak a hangsúlyok. Sok fejlesztésnél van koncepcióváltozás, amit ha tudunk, támogatunk. Teljesen új vagy az eredeti szándéktól eltérő fejlesztések azonban nem kerülhetnek be a programba. A keretrendszer tehát adott, de rugalmasak vagyunk, hiszen az a célunk, hogy minden beruházás meg tudjon valósulni, minden megyei jogú város előrelépjen.

– Várható, hogy újabb források kerülnek a rendszerbe? Lesz esetleg második kör?

– A Modern városok program soha nem látott léptékű támogatási rendszer a megyei jogú városok számára, csaknem kétmillió embert érint közvetlenül és további több milliót közvetve. Csak hogy érezzük a program nagyságrendjét: abban 28 országos közútfejlesztés valósul meg 800 kilométeren, de négy nagy vasútfejlesztés is helyet kapott a közlekedésfejlesztési csomagban. 

Emellett – többek között – húsz ipari park kialakítását, 15 városrehabilitációs beruházást, 11 intermodális, többféle eszközt kombináló csomópontot, reptérfejlesztéseket, várfelújításokat és csaknem százmilliárd forint értékű egészségügyi csomagot is tartalmaz. A forrásigény jelentősen nőtt a kezdeti összeghez képest, hiszen változott a környezet, drágult az építőipar is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a támogatások kétharmada hazai költségvetési forrás, ami a kormány kiváló gazdaságpolitikájának és az ebből fakadó folyamatos gazdasági bővülésnek köszönhető. A program jól fémjelzi, hogy a jelenlegi kormánynak mennyire fontos a magyar vidék, és partnerként tekint az ott élőkre. Szomorú, hogy a baloldal viszont folyamatosan gyalázza a vidékieket. A kormány viszont elkötelezett a vidékfejlesztési programok folytatása mellett.

Borítókép: Gyopáros Alpár (Fotó: Békés Megyei Hírlap/Lehoczky Péter)