választás 2022 Háború Ukrajnában migráció migránsválság vörösiszap-katasztrófa válságkezelés 2013-as árvíz Választások 2022

Rendkívüli időkben nem lehet amatőrökre bízni Magyarország irányítását

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt 12 évben többször is bizonyította rátermettségét – írja a 888.hu.

Forrás: 888.hu2022. 03. 19. 9:47

Az elmúlt tizenkét évben számos katasztrófa rengette meg országunkat. Ilyen volt például a vörösiszap, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is. Az ország polgárai egy emberként mozdultak meg. Orbán Viktor miniszterelnök is csizmát húzott és segédkezett, felügyelte a munkálatokat – olvasható a 888.hu cikkében.

Így volt ez 2010-ben, 2013-ban, 2015-ben, 2020-ban és 2022-ben is.

További Belföld híreink

Ebben különbözik a jobb- és a baloldal válságkezelése

Vörösiszap-katasztrófa

2010. október 4-én a Mal Zrt. Ajka melletti tározójának gátja átszakadt, és egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap öntötte el Kolontárt, Devecsert, Somlóvásárhelyet és a környező negyven négyzetkilométernyi területet.

A katasztrófa következtében

tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyészség a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 ember ellen.

2010. október 7-én Orbán Viktor miniszterelnök tájékozódik a védekezési munkálatokról és a kárfelszámolásról az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Orbán Viktor miniszterelnök terepszemlét tart a vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei községben (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A 2013-as árvíz

A 2013-as áradások a nagy esőzések miatt következtek be.

Magyarországon 2013. június 4-én déltől veszélyhelyzetet rendeltek el.

A Duna legmagasabb vízállása Dunaújvárosnál 755 cm, Dunaföldvárnál 721 cm, Paksnál 891 cm volt, mindhárom rekordérték.

Budapesten június 9-én estétől 10-én hajnalig, 8 órányi tetőzés során 891 cm-en állt a vízszint, amely a korábbi, 2006-os rekordnál

31 cm-rel volt nagyobb.

Az országban nem volt halálos áldozata az áradásnak.

A magyarországi védekezés során 10 179 046 homokzsákot használtak fel, bennük több mint 242 500 köbméter homokkal. A gátakon 36 780 regisztrált civil önkéntes dolgozott.

Orbán Viktor miniszterelnök, Kovács Ferenc, a gyõri Arrabona Légvédelmi Ezred parancsnoka, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (OKF) fõigazgatója (b–j) megtekinti a győrújfalui gátat 2013. június 8-án, amely a Mosoni-Duna-partnak az árvíz által egyik legveszélyeztetettebb szakasza (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az országos árvízhelyzetről és az árvízi védekezésről tartott sajtótájékoztatójára Tökölön 2013. június 11-én. A kormányfő mellett Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója és Hende Csaba honvédelmi miniszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Migránsválság

2015-ben rendkívüli migrációs válság alakult ki Európában.

2015 júniusában a magyar kormány azt nyilatkozta: fontolgatják, hogy a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeljék.

2015. szeptember 2-ig

159 968 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon.

Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett jogi határzár, vagyis éjféltől

szigorodtak az embercsempészés büntetései,

és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése.

Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg.

A Bulgáriában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök (háttal), Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a bolgár–török határnál tartott határszemlén Leszovo közelében (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Koronavírus-járvány, Covid–19

A Covid–19 elnevezésű betegséggel fertőző pandémia első esetét 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította.

A magyar kormány operatív törzset hozott létre az új koronavírus elleni küzdelem érdekében.
Az operatív törzs hivatalos weboldalán ezt követően megjelent, hogy az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma Magyarországon két személy, a karanténban új koronavírus gyanúja miatt elkülönítettek száma 17 személy.

Az első magyar beteg, aki meghalt a betegségben, március 15-én egy 75 éves férfi volt.

Orbán Viktor miniszterelnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Suparna Airlines Kínából érkezett repülőgépének fedélzetén a Liszt Ferenc repülőtéren 2020. március 24-én. A gép több mint hárommillió maszkot, százezer koronavírustesztet és 86 lélegeztetőgépet hozott (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Ukrajnai háború

Ez 2022. február 24-én vette kezdetét, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta, illetve a legnagyobb eszkaláció az orosz–ukrán háború 2014-es kezdete óta.

Moszkvai idő szerint 06:00-kor Putyin hivatalosan is bejelentette az orosz katonai hadműveletet Ukrajnában, majd percekkel ezután

rakétatámadás érte Ukrajna több területét, a fővárost, Kijevet is beleértve.

Február 24-én a magyar kormány bejelentette, hogy minden menekültet beengednek az országba, aki Ukrajnából érkezik, akkor is, ha nincsenek meg a megfelelő dokumentumaik, beleértve a harmadik országból érkező személyeket is, ha átestek a megfelelő ellenőrzéseken.

Eddig összesen

450 ezer menekült érkezett Magyarországra.