A magyar nemzeti érdekhez megéri ragaszkodni

Az európai vezetők láthatóan elvesztették a józan eszüket, és sorra olyan javaslatokat tesznek az asztalra, amelyek teljesen elrugaszkodottak a valóságtól – fogalmazott Hortay Olivér Az Igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője, Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós projektvezetője és Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendégei a legutóbbi adásban, ahol szó esett a magyar érdekeknek kedvező brüsszeli tanácskozásról, az orosz–ukrán háború aktualitásairól, valamint a magyar kormány gazdaság- és honvédelmi intézkedéseiről is.

Az Európai Unió Tanácsának az olajembargó ügyében hozott döntését Hortay Olivér szerint magyar sikerként és európai kudarcként értékelhetjük. – Magyar szempontból azért előnyös a megszületett megállapodás, mert a csővezetékeken keresztül érkező szállítmányok mentesültek az embargó alól, így Magyarország olajellátása továbbra is akadálytalanul biztosított lesz. Az Európai Unió azonban súlyos energiaválságban szenved, és az embargó bevezetése csak olaj volt a tűzre.

Kovács Attila hangsúlyozta: Magyarország már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy az energiabiztonság fenntartása érdekében az olaj- és gázembargó vörös vonalat képez a szankciók tekintetében, melyet a magyar kormány nem tud és nem is fog támogatni. – A szankciós politika deklarált célja az volt, hogy Oroszországot visszavonulásra kényszerítse. A valóság azonban az, hogy a szankciós intézkedések nem viszik közelebb Európát a béke eléréséhez, csupán tovább szítják a feszültséget – fogalmazott a központ európai uniós projektvezetője.

Az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról Demkó Attila elmondta, hogy az oroszok lassan, de biztosan haladnak előre. A felek céljairól elmondható, hogy az ukránok törekvése arra irányul, hogy kiszorítsák Oroszországot minden megszállt területről, míg orosz részről a minimális cél az, hogy megszerezzék a Donbasz régiót. A geopolitikai szakértő szerint azonban 

még nem beszélhetünk totális háborúról, hiszen Ukrajnának még bőven maradtak olyan infrastrukturális elemei, amelyek egy totális háború esetében célpontok szoktak lenni. A logika azt diktálná, hogy az ukrán fél még azelőtt egyezzen meg az oroszokkal, mielőtt még több területet, ipari fontosságú létesítményt és emberéletet vesztene. Egyelőre azonban sem Ukrajna, sem Oroszország nem merült ki olyan mértékben, hogy érdekükben álljon békét kötni.

Az új kormány a megalakulását követően a válságkezelés érdekében létrehozott egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot, valamint extraprofitadót vetett ki több iparágra. Az intézkedéssel kapcsolatban Kovács Attila kiemelte, hogy jelen esetben egy olyan új adóról van szó, amely azt a vállalati többletnyereséget vonja el és csatornázza át a nagyvállalatoktól a társadalom más kedvezményezettjeihez, melyért ezen vállalatoknak nem kellett megdolgozniuk. A magyar kormány tehát az extraprofitot a magyar háztartások és a magyar családok védelmében vonja el. A cél összesen kilencszázmilliárd forint beszedése, melyből kétszázmilliárdot honvédelemre, hétszázmilliárdot pedig a rezsicsökkentés fenntarthatóságának fedezésére szánnak. 

A magyar kormány minden döntésével egy válságálló gazdaság és egy válságálló költségvetés kialakításán dolgozik – eddig nagy sikerrel

 – tette hozzá.

A június 1-jei adás ITT hallgatható meg.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)