Az államfő a Sándor-palotában felvett műsorban arról beszélt, hogy a magyarokat és a lengyeleket nagyon hosszú barátság köti össze, ezért döntött úgy, hogy az első útja Varsóba vezet.
Lánczi Tamás felvetette, hogy sokan ma Magyarország és Lengyelország viszonyának változásáról beszélnek. Novák Katalin szerint azonban sokkal mélyebb és hosszabb barátság köti össze a két népet, és a jó viszony érdemben nem változott.
A lengyel, magyar két jó barát nem egy szlogen, nem egy frázis, hanem mély összetartozást jelent. Sok olyan hang és érdek van, amely éket próbál verni a két ország együttműködésébe, de ezt nem szabad hagynunk, és ebben a szellemben tudtunk tárgyalni egymással- fogalmazott a köztársasági elnök.
A Református egység napját Erdélyben ünnepelte, majd Berlinbe utazott. Szerinte utóbbi azért volt fontos, mert a Németországgal való kapcsolat nem csak történelmi, hanem gazdasági is. Hozzátette, a több mint egyórás beszélgetésen Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnökkel szóba került a többi között az ukrán háború és a hatodik uniós szankciós csomag is.
Novák Katalin prágai útjáról elmondta, hogy Milos Zeman köztársasági elnökkel és Petr Fiala kormányfővel is egyeztetett. Kiemelte: bízik abban, hogy hamarosan a szlovák köztársasági elnökkel is tud majd találkozni. Hangsúlyozta: sok olyan hang van, amely éket próbál verni a lengyel–magyar barátságba, ennek ellenére a két ország között továbbra is jók a kapcsolatok – tette hozzá.
A magyar köztársasági elnök Walter Steinmeiert nagy tudású baloldali politikusként jellemezte, aki nagyon érdeklődött a magyar álláspont iránt és Novák szerint megértette, hogy miért voltak fontosak a magyar kormány kritikái az uniós szankciós csomag eredeti formájával szemben. Az államfő szerint sikerült elmagyarázni Steinmeiernek azt is, hogy miért nem akarta a magyar kormány, hogy egy egyházi személy szankciós listára kerüljön.
Novák Katalin kijelentette: a magyar kormány most félretette azokat az érzelmeket, amelyeket a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatos jogtiprások miatt éreztek, hogy segíteni tudjanak Ukrajnának.
Az erdélyi magyarokról azt monda, valóságos ünnep volt a gyulafehérvári látogatás, és „kegyelmi pillanat” volt, amikor Balog Zoltán egy lelkészi csókkal békített ki egy román nacionalista tiltakozót.
Úgy látom, Erdélyben magyarnak lenni soha nem volt egyszerű az elmúlt 100 évben, és egy ideig nem is lesz az (…) de a legtermészetesebb módon hordják a székely viseletet – mutatott rá.
Beszél arról is, hogy pénteken Bukarestbe utazik, ahova Klaus Iohannis román elnök és Andrzej Duda lengyel elnök hívta meg a közép-európai és balti országokat tömörítő bukaresti kilencek találkozójára, amelyen elsősorban biztonsági kérdésekről van szó.
Arra kérdésre, hogy mi a tétje az ukrajnai háborúnak a kárpátaljai magyarságra és az összmagyarságra nézve, Novák úgy reagált: nagyon megrázó mindennap látni azokat a beszámolókat, amelyek a háborús zónából érkeznek. Ezzel együtt jó látni a segítségnyújtást. Szerinte az oroszok nem fogalmaztak meg valódi háborús célkitűzést, Vlagyimir Putyin még háborúnak sem nevezte az inváziót. Hozzátette, hogy most mindenki találgat, hogy mi lesz a vége.
Ami számunkra fontos, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus, illetve, hogy a kárpátaljai magyarok úgy élhessenek, ahogy a háború előtt éltek, beleértve azt is, hogy szabadon megélhessék a magyarságukat – tette hozzá.
Novák Katalin nem érez éles választóvonalat belpolitika és külpolitika között, ezért természetesnek tartja azt, hogy ebben a mostani helyzetben, amikor túl vagyunk a koronavírus járványon, amikor háború van a szomszédban, túl vagyunk a választáson, és gazdasági válság van, ez valamelyest a politikai hangulat felforrósodásához vezet.
Borítókép: Novák Katalin (Fotó: Kurucz Árpád)
