A héten az Európai Parlament LIBE bizottságában megszavazták a Gwendoline Delbos-Corfield által előterjesztett jelentést, mely a Magyarországnak járó uniós források megvonását célozza. A jelentést megszavazó képviselők – köztük Donáth Anna – a magyar gazdaság megerősítése, a hazai egészségügyi dolgozók és a pedagógusok béremelése ellen is szavaztak.
De a jelentés alátámasztására a LIBE bizottság más erőket is segítségül hívott
– hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ legújabb elemzésében.
Mint kifejtik: Az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, annak is német, zöldpárti tagja, Daniel Freund ugyanis egy olyan szakértői tanulmányt rendelt a közelmúltban, mely a hazánknak járó források száz százalékának felfüggesztését javasolja. Az időzítés természetesen nem véletlenszerű. Az Európai Parlament szakbizottságai ezzel egy összehangolt támadást indítottak hazánkkal ellen, melynek célja, hogy megfossza Magyarországot az uniós Helyreállítási Alapból származó forrásoktól, ezáltal hazánk nehezebben tudjon megbirkózni az elhibázott brüsszeli szankciós politika eredményeként kialakult gazdasági válsággal, a háborús inflációval.
Az Alapjogokért Központ elemzésében úgy fogalmaz, hogy a hazánkat elítélő tanulmány nem meglepő módon a nyílt társadalom hálózatához tartozó szerzők tollából származik: Kim Lane Scheppele, R. Daniel Kelemen és John Morijn dokumentumban hivatkozott forrásai szintén a nyílt társadalom szervezeteitől és szerzőitől származó anyagok. Ebből is látható, hogy az EP a Soros-hálózat fogságában vergődik. Sajnálatos módon a tanulmány a már megszokott, szakmailag megalapozatlan, magyarellenes mantrákat tartalmazza. A szerzők még annak látszatát sem próbálták kelteni, hogy független módon értékelik Magyarország helyzetét. Tartalmát tekintve a szerzők csak a megszokott lózungokat tudták felmutatni.
A tanulmány hemzseg a módszertani hiányosságoktól és az ideológiai befolyásoltságtól.
Az Alapjogokért Központ úgy fogalmaz: Mint minden, az elmúlt években született hasonló elemzésben, ebben is az igazságszolgáltatás függetlensége, az uniós források magas korrekciós aránya, a jogalkotás folyamata során a kormányzat által a társadalmi konzultációra biztosított szűk időkeret, a koronavírus-válság kezelését megkönnyítő rendkívüli jogrend bevezetése, vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentik a legfőbb problémát. A magyar kormány által elért eredményekről – például, hogy az Országos Bírói Tanács jelentős új hatáskörökhöz jutott, vagy hogy az átláthatóság javítása érdekében az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerének bevezetéséről döntött az Országgyűlés –, az elmúlt időszakban a bizottság és a kormány által kötött kompromisszumokról – például az egy ajánlattevős közbeszerzési eljárások arányának 15 százalék alá szorításáról – szó sem esik.
Az elemzés szerint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, csatlakozva a LIBE-hez, szemmel láthatóan azon munkálkodik, hogy a nemzeti érdekekért kiálló magyar kormányt és a nemzeti erőket gyengítse. Freund egy újabb felvonásban, de nem új szereplőkkel próbálja meggyőzni a brüsszeli közönséget, hogy Magyarországnak nem szabad megkapnia a neki járó uniós forrásokat. Az Európai Parlament – benne az európai és hazai baloldal képviselőivel – Magyarország ellen dolgozik. Ma az EP hazánk helyreállítási tervének útjában álló legfőbb akadály. – Az EP békétlenséget szít, éket ver az uniós intézmények és a tagállamok közé, ezzel veszélyeztetve az uniós egységet, melyre az EU szomszédságában dúló háború miatt minden korábbinál nagyobb szükség lenne – tette hozzá az Alapjogokért Központ.
Borítókép: Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2022. március 5-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)
