Menjenek lassabban a magyarok az autóval, legyen hidegebb télen a lakás, ezt javasolja a baloldal vezető bankára

Elég, ha a lakást 19 fokra fűtik fel, és az autópályán sem kell tövig nyomni a pedált, 110 kilométer/óra éppen elég jó tempó – akár így is összefoglalható Surányi György volt jegybankelnök véleménye. A baloldali közgazdász mindezt a minap azért említette meg, mert szerinte meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, s be kell vezetni itthon a világpiaci energiaárakat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nemrégiben a baloldal másik közgazdász-politikusa, Róna Péter az elmúlt harminc év legbrutálisabb adóemelését sürgette, kijelenthető: a baloldal olyan megszorításokat fontolgat, amely óriási pénzeket, akár százezres összegeket húzna ki már az átlagos keresetűek zsebéből is – olvasható az Origó.hu cikkében.

Budapest, 2015. május 20. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke a Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével megtartott konferenciája elõtt a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) 2015. május 20-án. A konferenciát a jegybank mûködésének és gazdálkodásának, valamint a közelmúlt monetáris politikájának témakörében rendezték. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

Meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot – erről beszélt egy minapi műsorban Surányi György volt jegybankelnök. A baloldal kedvelt közgazdászát Friderikusz Sándor faggatta különböző gazdasági kérdésekről, így például árfolyamról, inflációról, energiaárakról. 

A beszélgetésben – amelyben a Gyurcsány-féle baloldal legtöbb csúsztatása és politikai lózungja cáfolat nélkül elhangzott – kitértek a felek a rezsicsökkentésre is.  

Surányi ez ügyben egyrészt azon sajnálkozott, hogy a kormány idén tavasszal nem szüntette meg a közüzemi árak befagyasztását. Úgy vélte, az ukrajnai háború éppen jó ürügyet szolgáltatott volna erre, s a konfliktusra hivatkozva be lehetett volna vezetni itthon a világpiaci árakat – írja az Origó.hu.

Ez egyébként Surányi szerint kétféleképpen történhetne. Vagy úgy, hogy egy bizonyos fogyasztásig kedvezményes tarifa élne, vagy úgy, hogy minden fogyasztónak ki kellene fizetnie a teljes összeget, és az állam bizonyos rászoruló csoportoknak utóbb valamennyi támogatást folyósítana.

A lényeg, hogy a magasabb keresetűek csak teljes, piaci áron vehetnék meg az energiát, de már az átlagos háztartások is többet fizetnének, mint most.

A volt bankvezér azt is kifejtette, mi a baja a rezsicsökkentéssel. Egyebek mellett az, hogy nem neveli meg kellően a magyar társadalmat, ha a fűtés költségei nincsenek az egekben. 

Azért az nem mindegy, hogy valaki 23 fokra fűti fel a lakását vagy 19 fokra

– magyarázta Surányi, majd az üzemanyagárakról is említést téve így folytatta: 

Nem mindegy, a benzinre visszatérve, hogy 130 kilométer/órával halad az úton vagy 110 kilométer/órával.

Szerinte az emberek nem értik, hogy a teljesítmény csökkentésével milyen megtakarítás érhető el. Megértenék azonban – legalábbis így értelmezhető Surányi szövege –, ha világpiaci árat fizetnének meg, s akkor a fűtést sem csavargatnák felelőtlenül, a pedált sem nyomnák annyira.

Surányi benzinárstopról alkotott nézetei az előbbieken is túltesznek – emelte ki a lap.

Szerinte az ársapka minden szempontból káros, ráadásul az intézkedés miatt senkinek eszébe nem jut takarékoskodni, és még hátrányos is a többi uniós állam polgárára nézve.

Magyarázatában a volt bankvezér itt ért el a leginkább zavarba ejtő pontra. Azt fejtegette ugyanis, hogy azért is jó lenne, ha minden magyar autós a világpiaci árat fizetné a kutakon, mert akkor az olajvállalatoknak nagyobb lenne a profitja, amit az extraprofitadóval vissza lehetne venni. Az állam pedig az így szerzett bevételből nyújthatna támogatást egyes társadalmi csoportoknak.

Egészében véve Surányi eszmefuttatása pontosan illeszkedik a korábbi időkben tapasztalt baloldali megszorító módszerhez.

Ez így néz ki: egy széles körben alkalmazott állami juttatásból előbb kihagyják a gazdagnak titulált szereplőket, majd a rászorulókra hivatkozva a középosztályt, végül az állam rossz pénzügyi helyzete miatt a rászorulókat is, és megszüntetik az egészet.

Gyurcsányék bevett megoldása volt ez annak idején. Akárcsak az az adóemelési módozat, amelynek felelevenítését Róna Péter, a baloldal legutóbbi köztársaságielnök-jelöltje követelte a múlt héten. Az Origó.hu szerint Róna 20, 25, 30 és talán 35 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta úgy, hogy az alsó, húszszázalékos kulcsot már háromszázezer forintnál alkalmazni kelljen. Emellett Róna jelentős céges adóemelésről is beszélt.

A két közgazdász-politikus nyilatkozatai alapján a baloldal programja így nézne ki: ● rezsicsökkentés eltörlése, ● benzinárstop eltörlése, ● 15 százalék helyett 20, 25, 30 és 35 százalékos személyi jövedelemadó, ● 9 százalék helyett 15 százalékos társasági adó, már a kis cégeknek is.

E lépések együttesen már az átlagos háztartásoknak is akár havi százezres összegű kiesést okozhatnának.

Surányira visszatérve: a volt jegybankelnök az utóbbi időben nem először fejti ki a nézeteit, ám megszólalásait a szakmaiság, a pártatlanság hiánya miatt többen kritikával illették. A múlt év végén már Varga Mihály pénzügyminiszter is szóvá tette ezt – tette hozzá a lap.

A tárcavezető a Mediaworks Hírcentrumának adott akkori interjújában úgy fogalmazott: 

Surányi György egy elkésett katasztrófaturista, aki hallotta, hogy valahol baleset történt, de mire odaért, már se roncsok, se sérültek.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Surányi György (Fotó: MTI/Soós Lajos)