Minden eddiginél brutálisabb megszorítást követel a baloldal

Túl sok pénz van a magyar embereknél és vállalkozásoknál, amit durva adókkal el kell venni – röviden így foglalható össze a baloldal legutóbbi köztársasági elnökjelöltjének minap előadott gondolatmenete. Róna Péter céges adóemelésről és többkulcsos, a tetején brutális mértékű, 35 százalékos személyi jövedelemadóról beszélt. A háborús inflációra hivatkozva feláldozna több százezer hazai állást, teret nyitna a feketézés előtt, csökkentene a fizetéseken és persze elkergetné a befektetőket – olvasható az Origó.hu cikkében.

20200416 Budapest A CBA üzletiben a hatósági ajánlásokat szigorúan betartják a koronavírus-járvány idején. A nyugdíjas vásárlók az élelmiszerüzletet csak a korlátozásban előírt időben látogathatják. A 65 évnél fiatalabbak ekkor nem mehetnek be a boltba. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Hátborzongató beszélgetés szem- és fültanúi lehettek azok, akik a hét közepén végignézték az ATV Róna Péterrel készített interjúját. A baloldal legutóbbi köztársasági elnökjelöltjét – közgazdász minőségében – arról faggatta a műsorvezető, milyen tényezők befolyásolják a magyar gazdaság számait.

Róna Péter persze szidta a kormányt és a jegybankot, de egy sajátos okfejtésbe is kezdett. Ennek lényege szerint azért magas itthon az infláció, mert a jegybank korábban kedvezményes hitelprogramot indított a hazai kisvállalatoknak, a kormány pedig februárban 13. havi nyugdíjat adott az időseknek, fegyverpénzt a rendvédelmiseknek, a családoknak pedig visszafizette a tavaly lerótt személyi jövedelemadójuk (szja) egy részét – derül ki az Origó.hu cikkéből.

Róna szerint tehát a vírus nem okoz gondot, sem a nemzetközi energiaválság, nem beszélve az orosz-ukrán háborúról, vagy a visszafelé elsülő brüsszeli szankciókról, hanem csakis az, hogy a magyar emberek és kivállalkozások zsebében túl sok pénz van. Amit ráadásul el is költenek.

Ehhez a kiindulóponthoz igazodik Róna megoldási javaslata is. Szerinte a jelenlegi kilenc helyett 15 százalékra kell emelni valamennyi hazai cég adóját – ez lényegében a brüsszeli követelés is – , a személyi jövedelemadót pedig a mostani 15 százalék helyett az egekig fel kell srófolni. 

Az Origó.hu szerint itt érdemes szó szerint is idézni Róna Pétert. 

Be kell vezetni a progresszív személyi jövedelemadót. Én itt legalább három és talán négy lépcsőre gondolok. Háromszázezer forintos szinten ez húsz százalék, aztán huszonöt, harminc és esetleg a legfelső szinten lenne harmincöt százalék.

Mivel ma a minimálbér kétszázezer forint, az átlagbér pedig túllépte a félmillió forintot, így Róna Péter már szinte a legalacsonyabb keresetekre is húsz százalék szja-t vetne ki, az átlagbér pedig lehet, hogy már ennél is nagyobb kulccsal adózna.

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol döntenek az új államfő személyéről 2022. március 10-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Összességében Róna szövegét valójában csak egyféleképpen lehet értelmezni: túl sok pénz van az embereknél. A háborús infláció pedig megszűnik, ha a pénzt brutális adókkal elveszi az állam.

Sajnálatos módon a beszélgetést elvágta a műsoridő vége, így arra nem térhetett ki Róna Péter, hogy ötleteinek megvalósítása vajon milyen következményekkel járna. Megteszi ezt hát most a Mediaworks Hírcentruma.

Azt tudni kell, hogy idehaza jelenleg majdnem teljes a foglalkoztatás, vagyis igen csekély a munkanélküliség, miközben a beruházások – a külföldi befektetések miatt is – pörögnek. 

Mindehhez tíz százalék feletti bérnövekedés társul, a feketegazdaság a Gyurcsány-kormány idején ismert 25 százalékról mára messze tíz százalék alá zsugorodott. Ez a helyzet egyebek mellett az adórendszer, az adóigazgatás átalakítására vezethető vissza.

A jelenlegi kilencszázalékos társasági adó az Európai Unió legalacsonyabb ilyen jellegű adója, és a 15 százalékos szja-nál is kevés helyen szednek kevesebbet. Az alacsony adó köztudottan előnyt jelent, olyat, amely akár azt is befolyásolhatja, hova vigye nagyberuházását egy-egy világcég – írja az Origó.hu.

Ennek az előnynek a feladása munkahelyekben mérhető kárt okoz, egyes becslések szerint két-háromszázezer állás is azonnal megszűnhet itthon a társasági adó esetleges drasztikus felemelése miatt. Az szja növelésének hatásai szintén kiszámíthatók: zsebbe adott fizetés, a feketegazdaság újbóli térnyerése és persze a bércsökkenés. 

Ha pedig kevesebb a munkahely és a fizetés, úgy mérséklődik az elkölthető összeg, vagyis visszaesik a kereslet, ez viszont újabb állások megszűnéséhez, azaz a munkanélküliség növekedéséhez vezethet. Ekkor pedig hiába a nagyobb adók, az állam bevételei nem nőnek, miközben a segélyek, a jóléti kiadások egyre többet visznek el. Utóbbiak fedezéséhez újabb bevételek kellenek, amelyeket a lefullasztott gazdaság biztosan nem termel meg, tehát ismét csak az adóemelés jöhet szóba.

S ezzel kész is, előállt a több évig tartó, házi készítésű gazdasági válság, amihez csupán annyi kell, hogy valaki komolyan vegye Róna Pétert és végrehajtsa az ötleteit – tette hozzá az Origó.hu.

Hasonlóval egyébként próbálkoztak már kormányok Magyarországon. Azokat Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette 2008 és 2010 között. A vége recesszió, elszegényedés és 12 százalékos munkanélküliség lett.

Dehát nem véletlen: Róna Péter Gyurcsány nélkül nem lehetett volna a baloldal köztársaságielnök-jelöltje. És nem véletlenül mondja Róna most ugyanazt, mint a baloldal főnöke, Gyurcsány Ferenc.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)