Egy riportban a BBC olyan brit családokat mutatott be, akiknek egyre nehezebb a rezsiárak kifizetése. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ottani háztartások átlagos éves gázszámlája a tavalyi 466 fontos (mintegy kétszázezer forintos) mértékről több mint duplájára emelkedhet jövő tavaszra. Az energiaválság előtt az energiaszegény háztartások száma 3,2 millió volt az Egyesült Királyságban. – Az áremelkedés hatására a szám várhatóan drasztikusan növekszik majd – hívta fel a figyelmet a kedvezőtlen jelenségre Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
Hiába szabadultak el az árak az unióban, a balliberális oldal miniszterelnök-jelöltje, ahogy a szövetségesei is, lépten-nyomon támadja a magyar kormány árszabályozó intézkedéseit. Az egyik állításuk az, hogy azt a mi adónkból fizetik, azaz a „szegények adójából fizetik a fideszes milliárdosok medencefűtését”.
Hortay Olivér ezzel szemben hangsúlyozta: a rezsicsökkentésnek semmi köze az adókhoz, nincs is ilyen sor a költségvetésben.
– A rezsicsökkentést az energiaszolgáltatók finanszírozzák. Amikor alacsonyak a piaci árak, ezek a vállalatok tartalékot képeznek, és abból fedezik a magas árú időszakok többletköltségét – emelte ki. A baloldal a hatósági ármegállapítás helyett a fogyasztókra terhelné a piaci árakat. Ezzel valójában eltörölnék a rezsicsökkentést.
Nem igaz az az állítás sem, amely szerint a kormány egyáltalán nem gondoskodik azokról, akik tűzifával fűtenek. Hortay Olivér emlékeztetett: az állam minden évben meghirdeti a szociális tűzifaprogramot, melynek keretében ingyen biztosítanak tűzifát a rászorulóknak. A program idei keretösszege ötmilliárd forint.
Márki-Zay Péter azt állította, hogy Nyugat-Európában nem azért kisebb az energiaszegénység, mert olcsóbb az energia, hanem mert jobban élnek az emberek. A Századvég szakértője ezt a mondatot is helyretette. Jelezte: Nyugat-Európában – éppen a magas árak miatt – nagyobb az energiaszegénység, mint hazánkban.
Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek fűtési nehézségekkel küzdenek, Magyarországon 4,2 százalék volt 2020-ban, az uniós átlag pedig 8,2 százalék (így például a német kilenc, a francia 6,5 százalék) volt.
– A kedvező magyar adatok éppen a rezsicsökkentésnek köszönhetők: az energiaszegények aránya 2012-ben 15 százalék volt itthon (messze az uniós átlag fölött), és a program miatt az elmúlt nyolc évben a közösség legnagyobb mértékű csökkenését produkáltuk – világított rá Hortay Olivér.
Márki-Zay Péter a távfűtéses lakásokban élőknek is üzent. Azt mondta: – Megkapják havonta a távhőszámlát, ott van rajta a rezsiblokk, az a bizonyos színes négyzet, ami tartalmazza, hogy mennyit spórol meg. Tessék elképzelni, hogy egy fideszes milliárdosnak mekkora összeg szerepel ott megtakarításként.
A Századvég üzletágvezetője hangsúlyozta: a legmagasabb jövedelmű háztartások jellemzően nem távhővel fűtenek, hanem földgázzal vagy egyre inkább árammal. – A magyar lakosság fogyasztási szerkezete alapján pedig egyértelműen látszik, hogy a tehetősek fogyasztása alacsonyabb, mint a szegényeké, mert új, energiahatékony ingatlanokban laknak, és az igényük egy részét maguknak termelik meg (például napelemekkel). Sokatmondó, hogy ma Magyarországon a leggazdagabb tíz százalék átlagos áramfogyasztása a háztartások hetven százalékánál alacsonyabb – tette hozzá.
Márki-Zay Péter szerint az ő városában, Hódmezővásárhelyen volt valódi rezsicsökkentés, mert az 77 százalékos volt, és senkinek nem kell kifizetnie.
– Amire a miniszterelnök-jelölt polgármester utalt, az egy önkormányzati épületnek (a Kovács-Küry Időskorúak Otthonának) energetikai korszerűsítése. Ehhez Hódmezővásárhely hatszázmillió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. Az önkormányzat önrésze nyolcvanmillió forint volt. Ráadásul kissé visszás, hogy miután a kormány a napokban bejelentette, hogy lehetővé teszi az önkormányzatoknak a rezsicsökkentésbe (egyetemes szolgáltatásba) a belépést, Hódmezővásárhely az elsők között jelezte, hogy élne a lehetőséggel – emlékeztetett végül Hortay Olivér.
Borítókép: A rezsicsökkentés a gázárak emelkedését is megfékezi. Fotó: MTI/Rosta Tibor
