Egy riportban a BBC olyan brit családokat mutatott be, akiknek egyre nehezebb a rezsiárak kifizetése. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ottani háztartások átlagos éves gázszámlája a tavalyi 466 fontos (mintegy kétszázezer forintos) mértékről több mint duplájára emelkedhet jövő tavaszra. Az energiaválság előtt az energiaszegény háztartások száma 3,2 millió volt az Egyesült Királyságban. – Az áremelkedés hatására a szám várhatóan drasztikusan növekszik majd – hívta fel a figyelmet a kedvezőtlen jelenségre Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
Hiába szabadultak el az árak az unióban, a balliberális oldal miniszterelnök-jelöltje, ahogy a szövetségesei is, lépten-nyomon támadja a magyar kormány árszabályozó intézkedéseit. Az egyik állításuk az, hogy azt a mi adónkból fizetik, azaz a „szegények adójából fizetik a fideszes milliárdosok medencefűtését”.
Hortay Olivér ezzel szemben hangsúlyozta: a rezsicsökkentésnek semmi köze az adókhoz, nincs is ilyen sor a költségvetésben.
– A rezsicsökkentést az energiaszolgáltatók finanszírozzák. Amikor alacsonyak a piaci árak, ezek a vállalatok tartalékot képeznek, és abból fedezik a magas árú időszakok többletköltségét – emelte ki. A baloldal a hatósági ármegállapítás helyett a fogyasztókra terhelné a piaci árakat. Ezzel valójában eltörölnék a rezsicsökkentést.
Nem igaz az az állítás sem, amely szerint a kormány egyáltalán nem gondoskodik azokról, akik tűzifával fűtenek. Hortay Olivér emlékeztetett: az állam minden évben meghirdeti a szociális tűzifaprogramot, melynek keretében ingyen biztosítanak tűzifát a rászorulóknak. A program idei keretösszege ötmilliárd forint.
Márki-Zay Péter azt állította, hogy Nyugat-Európában nem azért kisebb az energiaszegénység, mert olcsóbb az energia, hanem mert jobban élnek az emberek. A Századvég szakértője ezt a mondatot is helyretette. Jelezte: Nyugat-Európában – éppen a magas árak miatt – nagyobb az energiaszegénység, mint hazánkban.
Azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek fűtési nehézségekkel küzdenek, Magyarországon 4,2 százalék volt 2020-ban, az uniós átlag pedig 8,2 százalék (így például a német kilenc, a francia 6,5 százalék) volt.