idezojelek

Surányi György az inflációhoz is nagyon ért

Nagy kár, hogy a nemzeti bank volt elnöke „értékes tudását” csak azóta kamatoztatja, amióta már nem vezeti a jegybankot.

Cikk kép: undefined

Surányi Györgyről nem állítható, hogy gyakran mondaná el véleményét, de amikor megteszi, akkor mondandója hosszúra nyúlik, lényege pedig nagyjából mindig ugyanaz: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – amelynek korábban kétszer is elnöke volt – mindig mindent rosszul és rosszkor csinál, miközben, ha rajta múlna, akkor minden máshogyan és persze sokkal jobban alakulna. Nagy kár, hogy „értékes tudását” csak azóta kamatoztatja, amióta már nem vezeti a jegybankot, hiszen mindannyian sokkal jobban jártunk volna, ha már jegybankelnökként is igyekezett volna jó döntéseket hozni, akkoriban azonban sajnos erre nem igazán törekedett.

Legutóbbi, különösen hosszúra sikerült megszólalásában Surányi György ismét számtalan kritikával illeti a kormány, de leginkább a jegybank tevékenységét. Fő üzenete ismét az, hogy a hazai infláció mértékéről nem a világpiaci árak általános emelkedése, de még csak nem is az orosz–ukrán háború tehet, hanem leginkább az MNB. Alaposan lerágott csontot vett elő ismét, hiszen nem először fejti ki ugyanazt a véleményét, viszont feltűnő, hogy sajátságos meggyőződésével mintha egyre inkább egyedül maradna. Egy olyan helyzetben ugyanis, amikor mindenki (értsd: minden ember és minden ország) ugyanúgy szenved a nemzetközi trendektől, és már szinte mindenki jól ismeri az unalomig ismételt makrogazdasági mutatókat, elég nehéz eladni ezt a politikailag motivált és mindent az utódaira kenni szándékozó mantrát.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor például Surányi György felrója a Magyar Nemzeti Banknak, hogy nincs elég devizatartaléka, akkor egyrészt nagyvonalúan elfelejt arról megemlékezni, hogy az MNB mérlege a régióban a legnagyobb növekedést mutatta az utóbbi években, ráadásul a mérlegfőösszeg ma is a régió átlaga körül jár. Tehát egyrészt nem igaz, hogy a devizatartalékunk lényegesen kevesebb lenne, mint a környező országoké, másrészt pedig van valami pikantéria abban, hogy pont ő hiányolja a tartalékot, aki annak idején kiárusította az ország aranytartalékát. A mérlegnövekedés ugyanis az utóbbi években a régió országaiban jellemzően részben az aranytartalékok bővüléséhez kötődött, főként nálunk, Magyarországon.

Az is furcsa, hogy pont Surányi György aggodalmaskodik a mostani infláció miatt, amikor jegybankelnökként – a mostanában szintén sokat aggodalmaskodó Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterrel karöltve – tudatosan növelték az inflációt. „Stabilizációs csomagjuk” hatására az 1994-ben mért 18,8 százalékról 1995-re 28,2 százalékra, azaz a mai szint közel háromszorosára (!) sikerült feltornászniuk az inflációt, amit érdekes módon akkoriban Surányi György még egyáltalán nem tartott problémásnak. A megszorításaik­nak számszerűen is kimutatható szerepe volt abban, hogy itthon meglódult az infláció, míg a mostani, sokkal kisebb mértékű pénzromlás szinte teljes egészében globális hatásokkal magyarázható.

Surányi szerint a Magyar Nemzeti Bank mindig rossz döntéseket hozott: nemcsak a mostani vezetés, de a korábbiak is. Ez alól természetesen csak az az időszak képez kivételt, amikor ő vezette az MNB-t, legalábbis erre lehet következtetni az önreflexió teljes hiányából. Surányi a szabad Magyarország legtöbbet kritizált jegybankelnöke; döntéseinek következményeit a közgazdászszakma, de még az átlagember is a mai napig fájdalmasan emlegeti. Ennek ellenére sosem volt képes meglátni a saját szemében a gerendát, viszont mindig, vissza-visszatérően keresi és kutatja másokéban a szálkát. Ha pedig nincs ott az a szálka, ő – valótlanságokat állítva – csak azért is odaképzeli.

De ne legyünk ennyire naivak! Vajon miért nyilvánul meg Surányi György bizarr meglátásaival időről időre a magyar balliberális oldal erre fogékony közönsége előtt? Vajon ­miért mindig csak akkor ad interjút, amikor a világ éppen az aktuális válsághelyzettel küzd (legyen az a koronavírus-világjárvány, az orosz–ukrán háború vagy az energia- és nyersanyagkrízis), miközben a hazai döntéshozók éjt nappallá téve dolgoznak a megoldásokon? Vajon önként találja meg ezeket az abszurd pillanatokat, vagy egy fondorlatos terv részese? Nem tudhatjuk, de nagyon reméljük, hogy nem is tudjuk meg soha.

A szerző közíró

Borítókép: Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. (Fotó:MTI/Kovács Attila)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.