Az idegen bolygót - ami valószínűsíthetően egy gázóriás-, a Kentaur csillagképben fekvő hármas Alfa Centauri-rendszer A-jelű csillagának exobolygójaként azonosították.

Idegen bolygót fedeztek fel a közvetlen kozmikus szomszédságunkban
A kutatócsoport a James Webb űrtávcső közép-infravörös műszerével (MIRI) egy úgynevezett koronagráfiai maszk segítségével kitakarta az Alfa Centauri-rendszert alkotó csillagok fényét úgy, hogy sokkal halványabb objektumokat, például exobolygókat is azonosíthassanak. Ezzel a módszerrel egy potenciálisan új keringő világot azonosítottak az Alfa Centauri A körül, ami körülbelül 10 000-szer halványabb a központi csillagánál.

Az Alfa Centauri csillagrendszer a Kentaur csillagkép hármascsillaga, amelynek látszólagos fényessége felülmúlja a konstelláció csillagainak fényességét. A rendszer A és B jelű csillaga 4,4, míg az Alfa Centauri C - a rendszer leghalványabb tagja - 4,2 fényévre van tőlünk. 2006-ban megerősítették, hogy az Alfa Centauri C, vagy másik elnevezésével a Proxima Centauri a másik két kísérő körül kering, hozzávetőleg félmillió éves keringési idővel.
Bár a bolygójelölt az Alfa Centauri A lakható zónájában van – abban a csillagtól mért távolságtartományban, ahol folyékony víz létezhet a felszínen –, de mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint ez egy gázóriás lehet, ezért valószínűtlen, hogy alkalmas terep lenne az élet számára. Ennek ellenére a potenciális exobolygó mégis izgalmas felfedezésnek számít.

Extraszoláris, vagy rövidítve exobolygóknak nevezzük azokat a Naprendszeren kívüli bolygókat, amelyek idegen csillagok körül keringenek. A NASA Exoplanet Archive-ban, az amerikai űrkutatási szervezet extraszoláris bolygókat nyilvántartó rendszerében 2025 január 25-i fordulónappal 5832 exobolygót katalogizáltak. Az exobolygók száma folyamatosan gyarapszik az egyre tökéletesebb űrtávcsöveknek és megfigyelési technikáknak köszönhetően.
Először biztosan felkelti majd a sci-fi rajongók érdeklődését – elvégre az „Avatar” filmsorozat kitalált holdja, a Pandora is egy olyan gázóriás körül kering, amelynek az Alfa Centauri A az anyacsillaga. De ezt meghaladóan is igen különlegesnek számít az Alfa Centauri A sötét kísérője. A központi csillagától mindössze kettő csillagászati egységnyi ( A Föld és Nap középtávolságának kereken a kétszerese, vagyis 300 millió km) távolságra keringő bolygójelölt, ha megerősítést nyer a létezése, az eddig ismert exobolygók között ez lesz az anyacsillagához legközelebb fekvő Naprendszeren kívüli planéta.