
"Ezek az ingadozások hosszú időn keresztül stabilnak tűnnek. Megpróbáljuk megérteni, hogy milyen típusú bolygó-bolygó szórások hozhatnak létre ennyire bizarr pályákat"- fűzte hozzá a kutató.
Ilyen különleges bolygópályával még nem találkoztak a csillagászok
Az eddig felfedezett mintegy hatezer exobolygó közül a 14 Herculis-rendszer két bolygójának keringési pályája egyedien extrémnek számít. Az ilyen rendszerek megfigyelése azonban még a JWST számára is komoly technikai kihívást jelent. Az exobolygók több ezerszer – sőt egyes esetekben milliószor vagy milliárdszor – halványabban ragyognak mint a központi csillagaik, tehát „olyanok, mint a szentjánosbogarak a világítótornyok mellett” – szemlélteti a megfigyelés nehézségeit Balmer.

A legtöbb eddig felfedezett exobolygó olyan forró és fiatal gázóriás, amelyek elegendő infravörös fényt bocsátanak ki ahhoz, hogy kitűnjenek a gazdacsillagaik intenzív ragyogásából.
Ezzel szemben a hideg és régebbi exobolygók, mint amilyen például a 14 Her c is, általában túl halványak ahhoz, hogy észleljék őket.
William Balmer szerint viszont a 14 Herculis c extrém módon megdöntött pályája nagyszerű lehetőséget teremtett a közvetlen képalkotáshoz. A James Webb űrtávcső koronagráfként ismert speciális csillagfény-blokkoló eszközével Balmernek és kutatócsoportjának sikerült elkülönítenie a bolygó halvány infravörös fényét. "Most már olyan exobolygókat is felvehetünk a katalógusba, amelyek sokkal hidegebbek mint azok az exoplanéták, amelyeket még a JWST szolgálatba állítása előtt fedeztek fel" - értékeli a felfedezés jelentőségét William Balmer.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!