Egy újonnan felfedezett bolygó segítheti a Földön kívüli élet kutatását

Csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, mely sokban hasonlít a Földhöz.

A kép illusztráció Forrás: unsplash

Egy olyan, csillaga körül keringő planétára bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A bolygó felfedezése segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

A Gliese 486 b bolygót a szuperföld kategóriába sorolták.

A kutatók szerint nem valószínű, hogy életet rejthet, sőt, meglehetősen barátságtalan lehet: száraz és forró, mint a Vénusz, felszínén feltehetően lávafolyamokkal.

A Földhöz való közelsége és fizikai tulajdonságai miatt azonban nagyon alkalmas arra, hogy az űrteleszkópok és földi teleszkópok új generációja vizsgálja a légkörét. Az első ilyen eszköz lehet a NASA James Webb-űrteleszkópja, melyet a tervek szerint októberben indítanak útnak.

Olyan adatokat szerezhetnek így, amelyek segítségével más, a Naprendszertől távol lévő exobolygók légkörét is megfejthetik, olyanokét is, amelyek alkalmasak az életre.

A tudósok több mint 4300 exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) fedeztek már fel, melyek közül több a Jupiterhez hasonlóan nagy gázbolygó.

Mások kisebb, a Földhöz hasonló kőzetbolygók, amelyekről azt feltételezik, hogy az élet biztosítására alkalmas körülményekkel rendelkezhetnek. A jelenleg elérhető tudományos eszközök segítségével azonban keveset lehet megtudni légkörükről.

Az újonnan felfedezett bolygó nagy mértékű sugárzásnak van kitéve (A kép illusztráció)
Fotó: unsplash

– Egy exobolygónak megfelelő fizikai tulajdonságokkal és röppályával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a légköri kutatásokra alkalmas legyen – mondta Trifon Trifonov, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet bolygókutatója, a Science című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője.

A szuperföldek olyan Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók), amelyeknek tömege nagyobb, mint a Földé, ám könnyebbek, mint a Neptunuszhoz, a Szaturnuszhoz vagy a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ez galaxisunk, a Tejútrendszer leggyakoribb bolygótípusa. Ami összetételüket illeti, egyaránt lehetnek kőzetbolygók, állhatnak gázokból, de lehetnek vegyes halmazállapotú égitestek is.

A Gliese 486 b tömege a Földének 2,8-szorosa, a Földtől mintegy 26,3 fényévnyi távolságra található, ezzel az egyik legközelebbi exobolygó.

Egy vörös törpe körül kering, amely kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, tömege nagyjából egyharmada csillagunkénak.

Mivel a Gliese 486 b nagyon közel kering a csillagához, erős sugárzásnak van kitéve. A Földhöz hasonlóan kőzetbolygó, vélhetően fémes maggal rendelkezik. Felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet, felszíni gravitációs ereje 70 százalékkal erősebb, mint a Földé.

A Gliese 486 b nem lehet lakható, legalábbis nem úgy, ahogyan a Föld. Valószínűleg nagyon vékony légköre van, ha van egyáltalán. Ennek ellenére ideális alany a Földhöz hasonlatos bolygók légkörét vizsgáló műszerek használatához.

A légkör kémiai összetétele rengeteget elárul egy bolygóról és arról, alkalmas-e az életre.