Cseppkő bizonyítja a maja civilizáció hanyatlásának okát
A mexikói Yucatán-félszigeten egy barlang mélyén talált cseppkő fontos nyomot adhat a maja civilizáció hanyatlása mögött álló tényezőkhöz. A vizsgálatok szerint több hosszan tartó aszály – köztük egy 13 éves – is komoly szerepet játszhatott a térség társadalmi és politikai összeomlásában.
Évszakos csapadékminták nyomában
A Science Advances folyóiratban augusztus 13-án közzétett tanulmány részletesen elemzi a cseppkő rétegeit. Ezek az ásványi növedékek, akárcsak a fák évgyűrűi, megőrzik az adott év csapadékviszonyait. A Tecoh közelében lévő barlang cseppköveiből kiolvasható, mennyi víz érkezett a május–októberi esős évszakban. Ez lehetővé tette a kutatóknak, hogy az éghajlati adatokat régészeti bizonyítékokkal vessék össze.
A IX–X. század fordulóján, a terminális klasszikus időszakban, Mexikó déli részén éveken át tartó szárazságok sújtották a térséget.
A tanulmány szerint Kr. u. 871 és 1021 között nyolc olyan esős évszakos aszály volt, amely több mint három évig tartott. Némelyiket csupán egyetlen csapadékos év szakította meg. A kutatók úgy vélik, ezek a hosszan tartó szárazságok éhínségeket okoztak és megingatták a maja mezőgazdaságot.
Városok felemelkedése és bukása
A maják igyekeztek víztározókkal és ciszternákkal felkészülni a szárazságra, ám a legsúlyosabb aszályok még így is destabilizálták a központi városokat. Uxmalban leállt a monumentális építkezés és a feliratok készítése, a politikai rendszer pedig néhány évvel később összeomlott. Ezzel szemben Chichén Itzá túlélte a krízist, valószínűleg a Közép-Mexikóból érkező terményekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően.
A kutatás szerint a maja civilizáció csúcspontján mintegy 16 millió ember élt – kétszer annyi, mint a mai New York lakossága. A cseppkövek részletes éghajlati információi lehetővé teszik, hogy a tudósok pontosabban összevessék a társadalmi változásokat és az éghajlati viszonyokat. „A maja történelem e korszaka régóta lenyűgöz” – mondta Daniel H. James, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Most először van lehetőségünk az egyes lelőhelyek történetét közvetlenül összevetni a pontos éghajlati adatokkal.”
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
