Badarság, ami az EP által elfogadott jelentésben szerepel, miszerint Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia
– jelentette ki a Diário de Noticias című portugál lapnak adott nyilatkozatában Varga Judit. Az igazságügyi miniszter felidézte: négy évvel ezelőtt volt egy hasonló Sargentini-jelentés, és most, négy évvel később, itt van a következő. Az ő politikai küldetésük, hogy boszorkányüldözést folytassanak egy olyan ország ellen, amely nem fogadja el, hogy az ideológiáját az Európai Parlament határozza meg – nyomatékosította a tárcavezető. Varga Judit szerint az Európai Parlamentnek a valódi problémákkal kellene foglalkoznia. Nem lehet 12 évig farkast kiáltani. Ennek ellenére viszont úgy látja,
ellenfeleik addig nem lesznek elégedettek, amíg Magyarországon nem lesz liberális kormány. Kiemelte azt is, az Európai Parlament nem tiszteli a szabadságot, a demokráciát, az emberi méltóságot, tiszteletlen a magyar állampolgárokkal szemben.
A jogállamisági eljárás kapcsán a tárcavezető kiemelte: nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal a valódi kérdésekről. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy nem tisztességes a helyreállítási forrásokat a jogállamiság tiszteletben tartásától függővé tenni. Véleménye szerint az európai költségvetéshez semmi köze annak, hogy az emberek miként nevelik a gyermekeiket vagy mit gondolnak a bevándorlásról. Emellett nem lehetnek feltételek, csak azért, mert mi másképp gondolkodunk a családpolitikáról. Úgy gondolom, hogy a bizottság a megoldás része, az Európai Parlament pedig végzi a politikai munkáját – állapította meg.
Szóba került továbbá az orosz–ukrán háború s a menekülteknek nyújtott magyar támogatások is. Varga Judit kiemelte:
a magyar kormány is sajnálja, ami az ukrán emberekkel történik. A háborúnak ugyanakkor magyar áldozatai is vannak, akik Ukrajnáért harcolva halnak meg. Mint mondta, az egyik kérdés az, hogy mit érzünk, hogyan ítéljük el az orosz agressziót, hogyan tudunk segíteni humanitárius szinten, de a másik dolog az energiaellátás valósága.
Tájékoztatása szerint az egész gáz- és energiaellátási infrastruktúra kiépítése nem magyar döntés volt. Ez az 1960-as években épült ki, és akkoriban Magyarország a Szovjetunió része volt. Most olyan helyzet állt elő, amelyet ez a politikai döntés okozott. Nem tudjuk egyik napról a másikra kicserélni a csővezetékeket – fogalmazott. Összességében tehát nem arról van szó, hogy ki szolidáris Ukrajnával, mert az nyilvánvaló. Ebben a pillanatban orosz gázra van szükségünk. Ennek semmi köze Putyinhoz vagy a háborúhoz – mutatott rá, majd üdvözölte a Portugálián és Spanyolországon keresztül történő összekapcsolásra vonatkozó terveket.
Varga Judit végül a visegrádi négyek közötti együttműködésről is beszélt. Mint mondta,
biztosítja mindazokat, akik most boldogan mosolyognak, mert azt hiszik, a V4-ek már nem erősek, hogy ez nem igaz, mivel mindig is erősek voltak.
A lengyel–magyar helyzet kapcsán pedig kiemelte: Lengyelország ugyanúgy gondolkodik a bevándorlásról, a családpolitikáról, és ezekben a kérdésekben továbbra is egymás mellett állunk – húzta alá.
Borítókép: Varga Judit. Fotó: (Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)
