Egész Európában rendkívül nehéz az energiaellátás helyzete, az árak emelkedésének következtében válsághelyzet alakult ki. A szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Oroszország azonban extraprofitra tett szert – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
A szerdai kormányülésen a jelenlegi energetikai és gazdasági helyzetet értékelték. A miniszter közölte, a válság következtében gázellátási és árproblémák vannak, azonban előbbi Magyarországot nem érinti.
Csökkenteni kell a gázfogyasztást, a takarékoskodást a kormány saját magán fogja kezdeni, ezért a magyar kormány a kórházak és a szociális intézmények kivételével 25 százalékos gázcsökkentést írt elő az állami szerveknek és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak
– jelentette be.
A miniszter hangsúlyozta: a legnagyobb támogatási program Európában Magyarországon van, ahol 150 ezer forint az átlagtámogatás havonta. Hozzátette, azon vagyunk, hogy ezt fenn tudjuk tartani. A miniszter elmondta azt is, hogy tűzifa- és barnaszénprogramot hirdet a kormány: a jövő héttől nem csupán a Tüzépnél lehet fát venni, hanem az erdőgazdaságoknál közvetlenül is.
Tíz köbméter fát mindenkinek tudnak adni a fűtési szezon kezdetéig
– emelte ki Gulyás Gergely.
Kiemelte: a vállalati szektorban komoly nehézségeket tapasztalnak, ezért munkahelyvédelmi programra lesz szükség, főleg a kis- és középvállalkozásoknál.
A tegnapi kormányülésen arról is döntés született, hogy minden távhővel fűtő lakást mérőórával lássanak el. A miniszter tájékoztatása szerint ma mintegy 130-140 ezer olyan ingatlan van, amelyik nem rendelkezik mérőórával, ezért 28 fillérrel emelik meg a távhő filléreket, de ezt is az ipari fogyasztók fizetik, és nem a lakosok fogják megfizetni. A jelenlegi kapacitások mellett egy évben körülbelül 30 ezer mérőórát lehet beszerelni, tehát egy négy-öt éves program lesz, mire minden lakást mérőórával látnak el.
Közös érdek a források biztosítása
Az uniós ügyekre térve a tárcavezető emlékeztetett, hogy jelenleg három területen, az úgynevezett kondicionálási eljárás, a helyreállítási alap, illetve a hétéves költségvetés kapcsán folynak tárgyalások. Mint mondta, az Európai Bizottság célja, hogy elsőként a kondicionálási eljárást zárják le, a kormány pedig egyetért a bizottsággal abban, hogy az uniós pénzek hatékony és átlátható elköltése közös érdek, ezért elfogadták az EB javaslatait.
– Varga Judit miniszter asszony és Bóka államtitkár úr most is Brüsszelben tárgyal, a héten Navracsics miniszter úr is, ő a múlt héten is európai uniós biztosokkal folytatott tárgyalásokat. Azt reméljük, hogy ennek megfelelően a bizottság kedvező döntést hoz – fogalmazott a miniszter.
Gulyás Gergely ennek kapcsán felszólította a baloldali EP-képviselőket, akik – szavai szerint – mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne jussunk hozzá a hazánkat megillető EU-s forrásokhoz, hogy fejezzék be ezt a magatartást. Ez a tevékenység ugyanis feloldhatatlan ellentmondásban áll azzal, hogy megbízatásukat a magyar választóktól nyerték el.
Új állampapír-stratégia
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy döntöttek az új állampapír-stratégiáról is, amelyet el is fogadtak. Ez azt jelenti, hogy egyes állampapírok hozamát megemelik, illetve szeptemberen olyan új állampapírt is kibocsátanak, amelynek induló kamata eléri a 11 százalékot. A miniszter közölte, a tűzifaprogram jövő hét közepétől indul és a fűtésszezon közepéig biztosan tart.
Újságírói kérdésre a miniszter a rezsi- és gázárakról szólva úgy fogalmazott: az éves gázfogyasztást nem lehet 12 egyenlő részre bontani, ezért az MVM egy úgynevezett jelleggörbe szerint számláz. Ezt a miniszter szerint nem kommunikálta kellő világossággal a cég, pedig a kormány erre kérte.
Ezért elnézést is kell kérnünk
– mondta Gulyás. A miniszter kiemelte viszont, hogy ha valaki a végén összességében nem éri el az éves átlagfogyasztást, akkor vissza fogja kapni azt a pénzt, amit év közben esetleg a jelleggörbés számolási mód miatt ráfizetett.
Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatokkal folyamatosan tárgyal a kormány: az első feladat mindenhol az ugyanakkor, hogy mindenki saját maga próbáljon meg spórolni, a kormány ahol tud, ott segíteni fog. Megemlítette, hogy az októberben lejáró árstopokról a következő kormányülésen lesz szó.
Azzal kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az áramfogyasztás szabályozását és az energiacégek extraprofitjának lenyesését javasolta, a miniszter kifejtette: nem teljesen értik Ursula von der Leyen javaslatát, hiszen az árakat a tőzsde alakítja ki. Hozzátette, hogy minden feleződne, ha holnap megszüntetnék az Oroszország elleni szankciókat.
Európa nem önfenntartó a gáz szempontjából, ezért nincs értelme árplafonról beszélni, de várjuk a kidolgozott javaslatokat
– emelte ki a miniszter. Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány szerint a Paks II projekt lassan haladt, de nem kommentálta Süli János lemondását.
A baloldal a hazája ellen politizál
A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva a miniszter kifejtette: egyelőre nem látszik, hogy Ukrajna hogyan tudna saját lábra állni, de segíteni kell neki.
A szankciók miatt nem nagyon lesz olyan állam Európában, amely segíteni tud, az pedig egészen tragikus helyzet lehet. Havi kilencmilliárd euró segítségre lenne szüksége Ukrajnának – tette hozzá a tárcavezető.
Kiemelte: elfogadhatatlannak tartja, hogy a baloldali politikusok az EU-ban Magyarország ellen politizálnak.
A külföldről érkező baloldali kampánypénzek kapcsán lapunk kérdésére a miniszter kijelentette: a pártok a kampányra külföldről nem kaphatnak pénzt. Ez soha nem is volt vitás Magyarországon, ebben a rendszerváltozás óta minden párt egyetértett, és a mindenkori jogszabályok is tartalmazták. A vád súlyos, és van egy beismerő vallomás már, éppen ezért ezt az ügyet ki kell vizsgálni – húzta alá.
Ráadásul ez az eset is jól mutatja – fűzte hozzá –, ha valaki külföldről kap pénzt, nem zárható ki, hogy egy idő után külföldi érdekeket is képvisel.
Erősíteni kell a V4-es együttműködést
A V4-es tagállamok kapcsolatáról szólva, a miniszter kifejtette: a V4-ek motorja a lengyel–magyar együttműködés, ugyanakkor mindegyik visegrádi tagállam a haszonélvezője. Ha a lengyel–magyar együttműködésben az Ukrajnát ért orosz agresszió kapcsán részben sikerül közös megállapodásra jutni, illetve arra helyezik a hangsúlyt, amelyben egyetértés van, akkor a V4-es együttműködés erősítésének semmilyen akadálya nincsen. Egy-egy rövid ideig hivatalban lévő politikus rossz mondatain pedig túl kell lépni – fogalmazott a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy átírják-e a jövő évi költségvetést, miután alábecsülték az inflációt, közölte: egyelőre még nem, de a jövő évi költségvetést a novemberi–decemberi adatok fényében át kell tekinteni, és elképzelhető, hogy módosítani kell. De addig még sajnos olyan hektikus gazdasági változások lehetnek, hogy januárig nem érdemes azt megtenni.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a gáztartalékok ügyében jól állunk, a tárolók töltöttsége 65,4 százalékos. Ez a mennyiség Magyarország ellátásához 81 napra, ha viszont csak a lakossági ellátást nézzük, akkor 171 napra elegendő.
Nehéz télre kell számítani
A miniszter újságírói kérdésre kifejtette: 200 millió köbméteres spórolást jelenthet az állami intézmények gázfelhasználásának csökkentése. Gulyás Gergely azt mondta, szerinte a teljes gázfelhasználás is csökkenni fog, az ipar mindenképpen csökkenti a felhasználást.
Budapest ügyeiről szólva a tárcavezető szerint azt látjuk, hogy a főváros előidézett egy közlekedési káoszt, ezért emeli a fővárosi városvezetés a parkolási díjakat.
Kérdésre elmondta azt is: álhír, hogy Törökországban készülnének a magyar útlevelek. Korábban a török belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy 250 ezer magyar útlevelet gyártanak idén Törökországban. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem igaz, erről megkérdezte a külügyminisztériumot is.
A közbeszerzési ellenőrző hatóság létrehozásával kapcsolatban kifejtette: ennek a létrehozását az Európai Bizottság kérte, de a kormánynak ez nem volt ellenére. Hozzátette: Magyarországon a közbeszerzési szabályok ma egyébként is sokkal szigorúbbak, mint Európa sok országában.
A mátrai erőmű újraindításáról szólva a miniszter úgy fogalmazott: számtalan új, zöldberuházás indult el, amelyet folytatni fognak és ha megérkeznek, a helyreállítási alap pénzeiből is szánnak erre forrást. Mint mondta: ez az erőmű 2029-ig biztos működni fog.
Kérdésre Gulyás Gergely kifejtette: egyelőre az állami erdőgazdaságoknál vezetik be az ársapkát a tűzifa vásárlására. Nehéz télre számít a miniszter. Úgy fogalmazott: Magyarország tekintetében nem az a kérdés, hogy lesz-e elegendő gáz, hanem hogy hogyan tudjuk megoldani, hogy az olcsóbb legyen.
Nem emelkedik a lakossági távhő ára
Gulyás Gergely közölte, hogy az energiahelyzet miatt az állami intézményeket – beleértve a kormányhivatalokat is – 18 Celsius-fokig lehet majd fűteni, sőt leszögezte azt is, hogy államigazgatásban nem lesz otthoni munkavégzés. Arról viszont még nem született döntés, hogy az iskolák esetében szükséges-e ezt elrendelni. A tanuszodák kérdése egy különálló ügy, ott el kell dönteni, hogy hol és meddig lehet nyitva tartani azokat, ugyanakkor lesznek olyanok, amelyeket be kell zárni. Ami pedig az egyházi fenntartású intézményeket illeti: azoknak ugyanazt a támogatást kell megkapniuk, ami az államiaknak is jár.
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy egyelőre biztosan nem változik a lakossági távhő ára. Mint mondta, a távhő esetén a nem magántulajdonban álló ingatlanok kapcsán felmerült az emelés, ugyanakkor mivel nagyon radikális lenne az emelkedés, a kisebb cégek esetében – például kisboltok, lottózók – pedig azonnal bezárást jelentene, nem döntöttek erről. Lakossági távhőáremelésre tehát ezen a télen biztos nem fog sor kerülni.
Mint kiderült, az állami erdőgazdaságok háztartásonként 10 köbméter tűzifát tudnak eladni. A vásárlást ezért a vevőnek be kell majd jelenteni.
A lengyel–magyar együttműködés megingathatatlan
Gulyás Gergely a V4-megállapodással kapcsolatos kérdésre kifejtette: a kormány mindig is úgy gondolta, hogy a V4-ek szövetsége érdek- és értékalapú. Hangsúlyozta:
a háború megítélése a közös érdekeket sem írja felül, és fontos a magyar–lengyel együttműködés, amely szerinte a V4 motorja.
A miniszter hangsúlyozta, hogy nem tud olyan esetről, amikor a magyar hatóságok nem tették meg a megfelelő lépéseket a korrupciógyanús közbeszerzési ügyekben. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:
jogi következményei lesznek annak, hogy külföldi pénzekből kampányolt Márki-Zay Péter.
Gulyás Gergely a szankciókról szólva úgy fogalmazott: az uniós alapító országok közül nincs olyan, amelyik azt mondja, hogy „a király meztelen”, így egyelőre nincs olyan ország, amely kiáll Magyarország mellett ebben a kérdésben. Hozzátette: Olaszország egyébként egy ilyen ország lehet, de ők választások előtt állnak.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető úgy fogalmazott: a magyarnál függetlenebb bírói szervezet nincs egész Európában.
Meghosszabbodhat a téli szünet
Gulyás Gergely megismételte: a kormány az átlagfogyasztásig mai áron 150 ezer forintos támogatást képes adni minden háztartásnak. Miután lényegesen gazdagabb államok lényegesen kevesebb támogatást tudnak adni, az állami költségvetés végső határáig mennek el, hogy a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig fenntartható legyen.
Arra, hogy a genderérzékenyítés informális feltétele-e a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetésének, a miniszter úgy reagált: azt sikerült a EB-nél elérni, hogy leválasztották az ügyet és egy kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánkkal szemben, amelynek keretében tárgyalni fogják azt, ugyanakkor az uniós testület továbbra is is jogellenesnek tartja a magyar gyermekvédelmi törvényt.
Végül arra a kérdésre, hogy szóba jöhet-e az őszi vagy a téli szünet elhalasztása, közölte: erről a szaktárca fog dönteni, de ő teljesen észszerűnek tartja, hogy ne őszi szünet legyen, hanem a téli szünet legyen egy héttel hosszabb.
Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón 2022. szeptember 8-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
