Így érkeztek külföldi pénzek a baloldali kampányba (3.)

Miután Márki-Zay Péter tematizálni kezdte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra külföldről is komoly összegeket kaptak a kampányra, a Magyar Nemzet sorozatot indított, hogy bemutassa a baloldal külföldi finanszírozásának mélyrétegeit. Sorozatunk első részében Márki-Zay amerikai kapcsolatrendszerét és fő finanszírozási csatornáját, a második részben pedig mindenekelőtt Bajnai Gordon kampányban játszott szerepét ismertettük. A következő, harmadik részben a Soros-hálózat szervezeteit és szereplőit mutatjuk be, akik szintén egy „amerikai típusú” kampányorganizáció részeként működtek a kampányban.

Budapest, 2018. március 11. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Andor László közgazdász, volt EU-biztos, Mellár Tamás közgazdász, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Gábor és Komáromi Zoltán (b-j) az MSZP-Párbeszéd árnyékkormánya tagjainak bemutatóján a fővárosi Loffice Cloud rendezvényterében 2018. március 11-én. Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca miniszter-várományosaként mutatták be. MTI Fotó: Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A baloldalon ma már hagyományosnak nevezhető az a választási munkamegosztás, amely már a 2014-es, majd a 2018-as voksolás előtt is jól kirajzolódott. Ez pedig a különböző, Soros György alapítványa által fenntartott szervezetek, illetve az ezekben működő közismert szereplők fokozott kampányaktivitása. 2014 előtt a különböző NGO-k (pl. Hallgatói Hálózat, Szülői Hálózat, Milla) előbb „civil” kormányellenes tüntetéseket szerveztek, hogy aztán szoros szövetségre lépjenek Bajnaiékkal. Egyébként a volt baloldali kormányfő maga is létrehozott egy olyan alapítványt „Haza és Haladás” néven, amely képes volt külföldi forrásokat fogadni – például a Center for American Progress nevű, Soros által is pénzelt szervezettől –, és ezáltal is szélesíteni tudta kampányarzenálját.

Szintén jellegzetes, hogy 2018-ban Karácsony Gergely „árnyékkormányában” egy egész sor olyan szereplő jelent meg, akik így vagy úgy, de a magyar származású amerikai spekuláns széles magyarországi hálózatához kapcsolódtak.

A jelenlegi főpolgármester felesége korábban egyébként közös céget működtetett a Soros-egyetem egyik oktatójával, Tóka Gáborral. Arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármesterként, illetve előválasztási kampánya időszakában mennyire összenőtt az amerikai spekuláns NGO-hálózatával, sorozatunk első részében olvashattak. Friss fejlemény, hogy Budapest első embere Bohár Dániel kérdéseire válaszolva belezavarodott a választási pénzcsapjaként működő 99 Mozgalom amerikai finanszírozásának megmagyarázásába. Karácsony végül beismerte, hogy nem kizárólag tengerentúlon élő magyar állampolgároktól, hanem „más állampolgároktól” is gyűjtött pénzt a baloldal a kampányra.

MEGMOZDULT A SOROS-HÁLÓZAT TÖBB ISMERT TAGJA…

Ezen előzmények után szinte már rutinszerű fejleménynek volt mondható, hogy 2021 őszétől egy sor Soros-közeli értelmiségi állt ki Márki-Zay Péter mellett, sőt, maga a baloldal kormányfőjelöltje többüket úgynevezett „kabinetvezetőként” állította csatasorba. Emlékezetes, hogy elsők között tett hitet Márki-Zay kormányfőjelöltsége mellett Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-es honatya, a régóta jelentős Soros-pénzekből működő Magyar Helsinki Bizottság alapítója. Szintén a hódmezővásárhelyi polgármester mellett állt ki az egykori SZDSZ egy másik prominense, Haraszti Miklós, aki a magyarországi Soros-birodalom kialakításának egyik kulcsszereplője volt, ahogy ezt a XXI. Század Intézet korábban részletesen is bemutatta. Emlékezetes az is, hogy Horn Gábor, az SZDSZ és az MSZP közötti egyeztetésekért felelős korábbi államtitkár, – aki számtalanszor kiállt a magyar származású amerikai spekuláns mellett – szintén hosszan méltatta tavaly októberben Márki-Zay Péter később fuccsba ment jelöltségét.

Haraszti Miklós korábbi SZDSZ-es politikusnak kulcsszerepe volt a hazai Soros-birodalom megszervezésében. Fotó: MTI/Kallos Bea

A kampány egyik, a baloldal által kiemeltnek szánt pillanata volt 2022 januárjának végén, amikor kijött az ellenzék szakpolitikai kabinetvezetőinek névsora. A csapat kimondva-kimondatlanul egyfajta árnyékkormányként funkcionált, és több olyan tagja is volt, aki a tárgyalt, külföldről finanszírozott rendszerhez kapcsolódott. Így például Bod Péter Ákos, a Soros-hálózathoz tartozó Transparency International felügyelőbizottsági elnöke, aki személyesen is találkozott a spekulánssal. Az egykori jegybankelnök korábban az MDF-ben politizált, de már hosszú évek óta a baloldalt segíti, Karácsony Gergely 99 mozgalmának is alapítója volt. Szintén a kabinetvezetők közé tartozott Bojár Gábor, aki a Soros Alapítvány egyik vezetőjeként tűnt fel korábban az SZDSZ környékén, majd a Gyurcsány-kormány megszorító csomagjait is védelmébe vette, viszont támadta a rezsicsökkentést és a családi adórendszert. Érdekesség, hogy a milliárdos Bojár nemcsak tisztviselőként, de donorként is megjelent Márki-Zay kampányában.

Elsők között, még az előválasztás idején állt ki a hódmezővásárhelyi politikus mellett Király Júlia, aki a Soros-hálózat fontos tagja, a Transparency International mellett az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben is felügyelőbizottsági tagsággal rendelkezik.

Utóbbi szervezet vezetője Fleck Zoltán, aki az Open Society (Nyílt Társadalom, Soros alapítványa – a szerk.) támogatásából működő Eötvös Károly Intézet (EKINT) igazgatója, és a kétharmados többség nélküli balos alkotmányozás egyik fő szószólója. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a kultúra kampánybeli képviseletét Márki-Zay arra az Inkei Péterre bízta, aki a Soros-egyetem könyvkiadójának főszerkesztője, egyben a Horn-kormány korábbi államtitkára. A médiaügyek baloldali felelőse pedig Polyák Gábor lett, aki a magyar származású amerikai spekuláns által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Végül, de nem utolsósorban: nemcsak a „szakértők”, de a politikusok között is akadtak olyan kabinetvezetők, például Szél Bernadett, vagy a momentumos Tóth Endre, akik pályafutásuk során munkavállalóként megfordultak egy-egy külföldről finanszírozott szervezetnél.

Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba

…ÉS MEGMOZDULT MAGA A SOROS-HÁLÓZAT IS

Az előválasztás megszervezése volt a baloldal részéről a 2022-es választási felkészülésük nagy innovációja. Az eddigiek ismeretében nem okoz meglepetést, hogy ezt a döntőnek szánt fegyvert sem maguk a pártok, hanem egy nemzetközi hálózatba tartozó szereplő, az aHang nevű szervezet működtette. Az aHang afféle „pártok feletti” szervezőként, egy úgynevezett Civil Választási Bizottsággal együttműködve bonyolította le a balos előselejtezőt, természetesen a liberális közegben már-már mágikus erővel bíró „civilség” jegyében.

Az aHang oldalán azt írják, hogy ők az OPEN (Online Progressive Engagement Network) nemzetközi hálózat tagjai.

Az OPEN 19 országban képvisel baloldali mozgalmakat, kiálltak például korábban az erőszakos, rasszista Black Lives Matter mozgalom mellett is. Az aHangot a Magyarhang Nonprofit Kft. üzemelteti. 2018. február 7-én, azaz a 2018-as parlamenti választások előtt pár hónappal alapították, tulajdonosai Varga Tamás és Varga Máté. Érdekes egybeesés, hogy Varga Máté a szintén baloldali háttérszervezet a Civil Kollégium Alapítvány elnöke, amely rengeteg támogatást kapott a Soros-féle alapítványtól. Az aHang részletes finanszírozói névsorát a honlapjukon, illetve 2021-es gazdálkodási adatait egy neves céginformációs rendszerben hiába kerestük, a Magyarhang Nonprofit Kft. 2022 júliusában mindösszesen két alkalmazottal működött.

Természetesen egy választási gépezetben az aktivistatoborzás mindig kulcskérdés, az aktivisták döntő részét ezúttal valamiért a szavazatszámlálásban vetették be. Bajnai Gordon ez esetben is magára vállalta a feladatot, és 2021. október 19-én mozgalmat hirdetett. Ez lett a „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű kezdeményezés. Elmondásuk szerint a 20K azért jött létre, hogy minden választókörzetbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámlálót biztosítsanak. Az aktivistákat toborzó oldal üzemeltetője a Tiszta Választásokért Alapítvány lett, a weboldalukon található információk szerint a pártok pártalapítványai támogatták ezt a szervezetet. A Tiszta Választásokért Alapítvány a 2018-as országgyűlési választások után pár hónappal jött létre, budapesti székhellyel (1085 Budapest, Baross utca 36. 3. emelet 5. ajtó). Az alapítvány kurátora Tordai Csaba, Bajnai Gordon és

Karácsony Gergely bizalmasa, aki a Soros-szervezetek világában is otthonosan mozog, csakúgy, mint az alapítvány szakértője, Sepsi Tibor.

A már említettek mellett röviden érdemes kitérni arra is, hogy a Soros-birodalom régóta egy sor médiumot támogat Magyarországon. Ezek közül talán a legnagyobb elérésű Uj Péter 444-e, de említést érdemel a Magyar Narancs nevű hetilap, az Átlátszó, vagy éppen a szintén Soros-pénzből működő Direkt 36, ami a választás előtti év nyarán valamilyen oknál fogva a 444 helyett inkább a szintén részben külföldről finanszírozott Telex nevű hírportállal kezdett együttműködni. Mindezeken túlmenően szintén komoly külföldi dotációban részesült nemrégiben egy sor vidéki baloldali hírportál, a Szabad Pécstől a szombathelyi Nyugat.hu-n át egészen a Debreciner nevű baloldali honlapig. A Magyar Nemzet által idén márciusban nyilvánosságra hozott Skype-interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a Soros-féle Open Society Foundations (OSF) által finanszírozott szervezetek a külföldi újságírókat befolyásolva torz képet festenek Magyarországról és a magyar kormányról. Az interjúkból az is világossá vált, hogy Soros György bizalmasai rajta tartják a kezüket a hazai balliberális sajtó egy részén is. Az OSF több magyar médiumot pénzel, és aktivistái ügyelnek a „megfelelő” tartalmak megjelenésére is. 

A Nyugati Pályán nevű közösségi oldal az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával és a Splendidea Communications Kft. üzemeltetésével működött, a kampány során végig. A Nyugati Pályán csak Facebookon és Instagramon található meg, 2020. februári alapítása és 2022. március 29. között több mint 72 millió forintot költöttek hirdetésekre. Az egykori MSZP–SZDSZ-kormány tanácsadói hátországához köthető Splendidea tulajdonába tartozott korábban a Political Capital Kft. is, amely szintén kormányellenes elemzések egész sorát közölte a kampányban. Soros György alapítványi támogatásaiból működő Political Capital pedig egy volt azon balliberális szervezetek sorából (UnHack Democracy, K-Monitor Transparency International stb.), amelyek választási törvénytelenségek elkövetésével vádolták meg a végül magabiztos, megkérdőjelezhetetlen győzelmet arató kormányoldalt.

Végül, de nem utolsósorban, a fentiek ismeretében érdemes illusztrálni a „hálózatszerű működést”, amikor egy sor külföldről finanszírozott, civilnek mondott, de valójában a balliberális választási gépezet részeként működő szervezet összejátszik egymással.

Vegyük az aHang példáját, amely maga számolt be a hálózat belső kapcsolódásairól a választást követően a honlapján.

Először is, az aHang az úgynevezett Tiszta Szavazás kampányban a Civil Kollégium Alapítvánnyal, a Political Capital Hungaryvel és a Társaság a Szabadságjogokért nevű, szintén Soros által pénzelt NGO-val dolgozott együtt. Másodszor, az aHang az amerikai National Democratic Institute (egyik támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány) által létrehozott „A te választásod” kampányban különböző társadalmi csoportok, elsősorban fiatalok, nők, és romák figyelmét hívta fel a tudatos választásra. Harmadszor, az aHang segítette a szavazatszámlálással foglalkozó szervezetek – 20K2022 és Számoljuk Együtt Mozgalom – munkáját szavazatszámlálók toborzásával. Negyedszer, az aHang terjesztette az Unhack Democracy által készített, szavazatszámlálóknak szóló felkészítő anyagokat. Ötödször, támogatták a – szintén a Soros-hálózatba tartozó – Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság „Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz” című népszavazási kampányát. És végül hatodszor, együttműködtek a sorozatunk első részében tárgyalt Nyomtass Te is Mozgalommal, és több mint egymillió lapszámot terjesztettek a baloldal szintén külföldről finanszírozott propagandakiadványából.

Amint azt sorozatunk eddigi három részében bizonyítékok sorával igazoltuk, a baloldali pártok a 2022-es választáson a kampánygépezetük döntő részeinek nem voltak az urai.

Az aktivisták toborzásától az adatbázisok kezeléséig, a kormányképességhez szükséges szakértői háttértől a szükséges kampánytámogatások begyűjtéséig gyakorlatilag minden választási erőforrásuk összegyűjtését és működtetését kiszervezték. Így aztán a 2022-re végérvényesen médiapártokká váló balliberális formációk már csak a politikusaikat, a pártlogókat és az állami támogatásaikat, illetve megfogyatkozott párttagságaikat tudták „bevinni a közösbe”. Ez a szuverenitásvesztés, a külföldi befolyásolás pedig a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, a háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta. Erről szól majd sorozatunk negyedik, befejező része.

Borítókép: Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Andor László közgazdász, volt EU-biztos, Mellár Tamás közgazdász, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Gábor és Komáromi Zoltán (b-j) az MSZP–Párbeszéd árnyékkormánya tagjainak bemutatóján a fővárosi Loffice Cloud rendezvényterében 2018. március 11-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)