– Nevesítette a közbeszerzésre kötelezettek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kedden az Országgyűlés, amely az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzések során – számolt be róla az MTI.
Mint írták, a parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását. Az előterjesztést az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról.
A most elfogadott szabályok szerint a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.
A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét. Az indoklás szerint a közbeszerzési törvény rendelkezései alapján eddig is levezethető volt, hogy ezen szervezetek ajánlatkérőknek minősülnek, azaz közbeszerzésre kötelezettek, de az Európai Bizottság – az uniós költségvetés védelmében Magyarország ellen indított eljárásában – garanciális elvárásként fogalmazta meg az alapítványok nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között.
Nem változott az a szabály, hogy az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen egyebek mellett az országgyűlési képviselőséggel, a kormánytagsággal vagy az önkormányzati megbízatással, ugyanakkor az alapítványi döntéshozatalban korlátozásokat vezettek be.
Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes.
Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében. Továbbá az indoklás szerint a mérlegelés fókuszában minden esetben annak kell állnia, hogy a mérlegelés eredményeként befolyásmentes döntéshozatal biztosított legyen.
Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Havran Zoltán)
