Embercsempészek akartak beépülni a határvadászok közé

A határvadászok közé akart beépülni a szervezett embercsempész-maffia, ám a Nemzeti Védelmi Szolgálat ezt megakadályozta. A titkosszolgálati módszereket és eszközöket is használó szervezetre kiemelt feladat hárul a migráció elleni küzdelemben is, hiszen ők ellenőrzik a hivatásosállományt, például megbízhatósági vizsgálatokkal, amelyek arra irányulnak, hogy adott esetben elfogadja-e a korrupciós pénzt egy egyenruhás a határon.

A határvadászokról szólva kifejtette: az előszűrésnek része egy fizikai, pszichikai felmérés, de ugyanúgy része az NVSZ vizsgálata is. 

– Többszörösen bebizonyosodott, hogy ez szükséges is volt, hiszen előfordult, hogy maguk az embercsempészek akartak beépülni a határvadászok közé. A bűnszervezet egyik tagja jelentkezett képzésre, de nem tudta megkezdeni, mert kiderült róla, hogy ő igazából embercsempész, és nem azért jött, hogy megvédje a határt, hanem azért, hogy majd az embercsempész bűntársainak szóljon, hogy éppen hol van szolgálatban, hol járőr, és ott át tudjanak jönni a határon az embercsempészek az illegális migránsokkal. De hála istennek, Magyarországnak van egy olyan védelmi képessége, hogy ezeket a beépülési kísérleteket is ki tudtuk szűrni – fogalmazott Rétvári Bencze.

Az NVSZ törvényekben megszabott egyik fő feladata a kifogástalan életvitel ellenőrzése, ami azt a célt szolgálja, hogy csak olyan személyek lehessenek a hivatásos állomány tagjai, akik e magas szintű etikai elvárásoknak felvételükkor, illetve az egész hivatásos életpályájuk során  megfelelnek. 

Magyarország lakosságának ugyanis alapvető elvárása a rendvédelmi feladatokat ellátó állománnyal szemben, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokon túl szigorú hivatásetikai elvárásoknak is megfeleljenek.

Visszatérve a súlyos migrációs helyzetre, a határvadászokra és a határrendészekre, nemcsak a felvétel során veszi górcső alá őket az NVSZ, hanem folyamatosan vizsgálja például az úgymond korrupciós hajlandóságot is. 

Adott esetben például azt, hogy a határt védők megvesztegethetők-e az embercsempészek által. Arra azonban, hogy éppen embercsempészek fizessenek le egy-egy határrendészt, 2015 óta nem volt példa, korrupcióra azonban igen. 

Évente két-három alkalommal derül fény az NVSZ felderítése alapján, hogy valakit megvesztegettek. Legutóbb nyáron, amikor kiderült, a nagylaki határrendészek még a határ­átkelő előtt rendszeresen külföldi gépjárműveket állítottak meg, majd vélt vagy valós szabálysértésekre hivatkozva felajánlották, hogy pénzért nem bírságolnak, és szabálysértési eljárást sem indítanak. Az ügyben egy főtiszt volt érintett, aki a szolgálati beosztást készítette.

AZ ORFK friss jelentése szerint a déli határszakaszon január 1. és november 20. között már több mint 250 ezer alkalommal intézkedtek illegális migránsok és az őket segítő embercsempészek ellen.

 Tavaly, ugyanebben az időszakban ez a szám alig haladta meg a 109 ezret. A határsértők fokozódó agressziójával is meg kell küzdeniük a szolgálatot teljesítőknek. A létrán átmászó, egyenruhásokat megdobáló – egyre gátlástalanabb – illegális migránsok jellemzően a rendőrségi, honvédségi járműveket, kamerákat rongálják meg kövekkel, karókkal, fadarabokkal – ezzel jelentős anyagi kárt okozva. A nagy létszámú migránscsoportokat embercsempészek segítik. Idén január 1. és november 20. között a rendőrök 1730 embercsempészt fogtak el, tavaly ugyanebben az időszakban 1109-et. Az embercsempészek már lőfegyvert is használnak a rendőrök ellen, mint az múlt hétfőn megtörtént az M5-ösön. 

Napjainkban, amikor óriási a migrációs nyomás a déli határainkon, még nagyobb a korrupciós kísértés, ezért a határon szolgálók számíthatnak arra, hogy az NVSZ figyelemmel kíséri őket és a munkájukat, akár titkosszolgálati módszerekkel és eszközökkel is.

Borítókép: Előbb-utóbb minden embercsempészt elfognak (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)