A klímavédelem a jobboldal ügye is

– A klímavédelem és a fenntarthatóság olyan témakörök, amelyek illeszkednek a patrióta politikai cselekvésbe – állapította meg Varró András fenntarthatósági szakértő egy, a témában rendezett szakértői beszélgetésen. A résztvevők egyetértek abban is, hogy a jobboldal kiengedte a kezéből az eredetileg tőlük eredeztethető tematikát. Hozzászólásaikban cselekvésre buzdítottak azért, hogy a jobboldal is megmutassa a kérdés iránti érzékenységét és elkötelezettségét.

Nagykanizsa, 2022. november 13. Köd egy erdõ felett Nagykanizsán, a Csónakázó-tónál 2022. november 13-án. MTI/Varga György Fotó: Varga György

– A jobboldali környezetpolitika a természettel való együttélés hagyományaira épít a globális utópiák helyett – jelentette ki Varró András, a HÉTFA Kutatóintézet vezető társadalompolitikai elemző és fenntarthatósági szakértője a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének Patriotizmus és fenntarthatóság című kiadványát bemutató kerekasztal-beszélgetésén. A szakértő elmondta: céljuk az volt, hogy megtalálják a klímavédelem és a fenntarthatóság, illetve a patrióta politikai cselekvés közti kapcsot. Feltevésük, hogy a jobboldal jelenleg kevésbé vesz részt az ilyen irányú közbeszéd-tematizálásban, mert klíma ügye inkább a jobboldallal szemben álló politikai erők témájaként jelenik meg a köztudatban. Kijelentette, hogy 

a fenntarthatóság illeszkedik a jobboldali pragmatizmusba, és a természeti környezet életminőségben játszott szerepét egyre inkább értékelik a magyar emberek. 

Elmondása szerint a természeti erőforrások romlása veszélyezteti Magyarország szuverenitását, egy patrióta környezetpolitika viszont hozzájárul a külső kitettségek csökkentéséhez, a kritikus infrastruktúrák és termékek nemzeti szintű megteremtéséhez. Szintén markáns pont lehet, hogy a népességfogyás megállítása összeegyeztethető a fenntarthatósággal.

Úgy vélekedett, a jobboldali politikai gondolkodásnak szerves része a természet szeretete és tisztelete, valamint a patrióta klímapolitika csökkenti a migrációs nyomás okait. 

Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint a klímapolitikánál találkozott a gazdasági és a politikai érdek, ami könnyen eladható volt a szélesebb társadalmi rétegeknek, és ettől kezdve a klímakérdés háttérbe tudta szorítani a többi, legalább annyira fontos fenntarthatósági kérdést. Kitért arra is, hogy a klímapolitika esetében könnyű címszavakat megjelölni, amivel tematizálhatók a közügyek.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője úgy fogalmazott, hogy a klímapolitika nem egy könnyen, pénzben meghatározható ügy. Hozzátette, 

a klímavédelem kérdését a politika emelte piedesztálra, pedig régen a jobboldal témája volt, és helyi ügyekről szólt. 

A szakértő szerint a tematika úgy került át fokozatosan a baloldalhoz, hogy elkezdtek globális problémákkal foglalkozni. Így lett a természetvédelemből biodiverzitás, ami globálisan próbálja megragadni azt, hogy a környezetünkben a fajok sokfélesége csökken.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet ügyvezetője kitért arra, hogy két nagy nyugati társadalmi mozgalmat lát, melyek közül az egyik az éghajlatváltozással foglalkozik, a másik pedig az LMBTQ. Véleménye szerint 

az éghajlatváltozás megjelent Magyarországon, ezért lett ez egy releváns probléma már nálunk is. 

Megjegyezte, a jobboldal történelmi hibája, hogy ezt a témát engedte átcsúszni a baloldaliaknak, és itt a feladat, hogy „középre húzzák”.

Az esemény moderátora Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára volt, aki úgy fogalmazott: a jobboldal egy bizonyos időpillanatban elengedte ezt a kérdést. Megjegyezte, a biodiverzitásnak a politikai gondolkodásban is nagyon fontos szerepe van, mert az egymás mellett versengő válaszok hatnak egymásra. A választók megerősíthetik a meggyőződésüket, ha az ellenfél érvkészletét nem találják erősnek ahhoz, hogy megváltoztassák a sajátjukat – mondta.

Borítókép: Köd egy erdő felett Nagykanizsán, a Csónakázó-tónál 2022. november 13-án (Fotó: MTI/Varga György)