– Az Alkotmánybíróság megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás „elmaradt kérdésének” ügyében, amikor érdemi elbírálás helyett tárgytalannak minősítette a vonatkozó indítványt – írta tegnap esti Facebook-posztjában az Alapjogokért Központ.
Azt írják, hogy a referendum pótlása szerintük is lehetetlen, így a pénteki döntés következtében senki sem került hátrányos helyzetbe; az Alapjogokért Központ álláspontja szerint a gyermekvédelem ügye egyre hangsúlyosabb lesz, és csak remélni lehet, hogy „éles helyzetben” az Alkotmánybíróság nem a könnyebb utat választja majd.
Felidézték: Varga Judit igazságügyi miniszter 2021. július 21-én öt gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésben kezdeményezett népszavazást. Bár az ügyben eljáró Nemzeti Választási Bizottság valamennyi kérdést átengedte, a jogorvoslati eljárások során a Kúria Kovács András vezette tanácsa megtagadta a kiskorúak nemátalakító műtéteivel kapcsolatos kérdés hitelesítését. Ezután az Alkotmánybíróság 2021 decemberében annak alkotmányellenes mivolta miatt megsemmisítette a Kúria határozatát; Kovácsék a megismételt eljárásban is megtagadták a kérdés hitelesítését.
Az elhúzódó jogi procedúra eredményeként a 2022 áprilisában megtartott referendumon a választók az eredetileg kezdeményezett öt helyett négy kérdésben mondhatták el a véleményüket.
Mindezek után az Alkotmánybíróságnak tegnap, 2023. február 24-én a kiskorúak nemátalakító műtétével kapcsolatos kérdés hitelesítését másodjára is megtagadó döntéssel kapcsolatos alkotmányjogi panasszal kapcsolatban kellett véleményt mondania.
– Hangsúlyozandó, hogy a testület semmiképpen sem hozhatott olyan döntést, amellyel a Kovácsék által okozott károkat orvosolhatta volna, hiszen közel egy év telt el a gyermekvédelmi népszavazás óta, így a kérdés „bepótlása” értelmezhetetlen. Az eljáró alkotmánybírák ennek megfelelően egyszerűen tárgytalannak nyilvánítottak a beadványt, és az abban megfogalmazott alkotmányossági aggályokat érdemben nem bírálták el. Ezzel a döntéssel azonban az Alkotmánybíróság nemcsak válasz nélkül hagyta a Kovács-féle tanács választói akaratot korlátozó döntését, de
elmulasztott egy lehetőséget a genderideológia térnyerésével szembeni alkotmányos vörös vonalak lefektetésére is
– írta bejegyzésében az Alapjogokért Központ.
A központ régóta hangoztatott véleménye, hogy a genderideológia összeegyeztethetetlen Magyarország alaptörvényével. Különösen igaz ez a gyermekek nemátalakításának kérdésére, ezért az alkotmánybírák számára nem lehet mérlegelés tárgya az ezen a területen is megmutatkozó bírói aktivizmus letörése.
