Szijjártó Péter: A történelem viharai közepette is megtartott minket a hitünk kereszténynek és magyarnak

Az EU-források a magyar–román fejlesztési programokat, a kormány pedig magyarság megőrzését segíti – mondta a tárcavezető Nagyváradon.

Budapest, 2023. május 5. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a dél-koreai Sang-A Frontec új beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. május 5-én. A cég tovább bõvíti az elektromos akkumulátorokhoz szükséges mûanyag alkatrészeket gyártó üzemét Szadán. A tízmilliárd forint értékû projektet az állam 1,4 milliárd forinttal támogatta, így hozzájárulva 55 új munkahely létrehozásához. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A kormány dolgozik a magyarság megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtésén Kárpát-medence-szerte, ennek része az óvodafejlesztési program is, amelynek részeként már kilencven új óvodát és bölcsődét építettek, több mint 380-at pedig felújítottak Erdélyben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Nagyváradon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület várad-velencei óvodájának átadásán úgy vélekedett, két tényezővel magyarázható, hogy a magyar nemzet minden történelmi nehézség ellenére máig fenn tudott maradni: az egyik a közösség összekapaszkodása, a másik a keresztény hit.

„A történelem viharai közepette is mindig megtartott minket a keresztény hitünk, megtartott minket kereszténynek és megtartott minket magyarnak” 

– mondta.

Kiemelte, hogy a magyarok közössége szétszórva él a Kárpát-medence több államában, ez pedig fontos feladatot ró az anyaország mindenkori kormányára, így egyebek mellett biztosítania kell a feltételeket a magyarság megőrzéséhez is.

Ezt pedig minél előbb, már gyerekkorban meg kell kezdeni az ember életében, s ez a felismerés vezetett a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program elindításához, amely kulcs a magyarság megtartásában” – mutatott rá.

„Ha elmulasztjuk már óvodáskorban megkezdeni a magyarság megtartásához szükséges körülmények biztosítását, akkor sajnos annak a kockázatát vállaljuk, hogy az egész elveszett ügy lesz" – fogalmazott.

„Mi megteremtettük és megteremtjük folyamatosan a körülményeket ahhoz, hogy Kárpát-medence-szerte a magyarság megtartásához szükséges környezet már gyermekkorban adott legyen”

 – húzta alá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy már hetedik éve tart a program, a több mint 57 milliárd forintból 32 milliárd forintot fordítottak erdélyi programokra, amikből kilencven új óvodát és bölcsődét építettek, és több mint 380 intézményt pedig felújítottak.

Ezután a keresztény egyházak nemzetmegtartó szerepére is kitért, rámutatva, hogy közösségben jóval könnyebb a magyarság megőrzése, mint egyénileg. „Az egyházak, a keresztény egyházak közösségépítő és közösségteremtő ereje és képessége az, ami szintén az isteni csoda kategóriájába tartozik” – közölte.

„Ha végigtekintünk a magyar nemzet történelmén, akkor látjuk, hogy a mi esetünkben a kereszténység és a magyarság mindig kéz a kézben járt egymással. Kereszténységünk megtartott minket magyarnak, magyarságunk megtartott minket kereszténynek” – mondta.

A miniszter végezetül kijelentette, hogy ezen felismerés jegyében született meg a program, amelynek részeként a kormány 2010 óta 150 új templomot épített Kárpát-medence-szerte, illetve hozzájárult több mint háromezer templom felújításához.

Ennek kapcsán méltatta a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületet, kiemelve, hogy csak itt 17 új óvoda építését és öt másik felújítását vállalták a magyar kormányzati programban, összesen négy és fél milliárd forint értékben.

„Kifizethetetlen az a munka és erőfeszítés, amellyel itt most 22 kisközösség létrejöttét segítették elő, amely 22 kisközösségben a magyarság továbbélése biztosítottá válik” – szögezte le.

Fejlesztések határon innen és túl

Száz százalékban rendelkezésre állnak az európai uniós források a Magyarország és Románia közötti határ menti fejlesztéseket támogató, úgynevezett Interreg programhoz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Nagyváradon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a határokon átnyúló együttműködést támogató program következő hétéves ciklusának megnyitásán kiemelte, hogy a világ újbóli blokkosodása közepette egyértelműen azt mutatják a magyar és román tapasztalatok, hogy a két ország annál sikeresebb, minél több közöttük az összeköttettés.

„Minél inkább úgy tekintünk a határokra, mint amelyek összekötnek minket, és nem úgy, mint amelyek szétválasztanak, annál több erőforrást tudunk mozgósítani a mindkettőnk számára fontos ügyek elérése érdekében” – mondta.

„Úgy tekintünk a köztünk lévő határra, mint egy kulturális és gazdasági kapocsra a két ország és a két nemzet között. A határ a mi szempontunkból összeköti gazdaságainkat és összeköti a román és magyar embereket” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy stratégiai jelentősége van a kétoldalú együttműködésnek, amelyben fontos szerepe van az Interreg programnak is, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a határ menti közösségek még közelebb kerüljenek egymáshoz, és még többet tudjanak profitálni a szomszédságból.

„Jó hír, hogy a Magyarország és Románia közötti határon átnyúló fejlesztésekhez száz százalékban rendelkezésre állnak az EU-s források ebben a finanszírozási időszakban” 

– húzta alá.

Tájékoztatása szerint 2021 és 2027 között összesen 56 milliárd forint fordítható ilyen fejlesztésekre a kulturális örökségvédelem, a turisztika, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, az oktatás és az egészségügyi együttműködés terén.

„Még májusban megtartjuk az első ülésünket, amelyen döntés születik az első pályázati felhívások kiadásáról. 43 millió euróra, 17 milliárd forintra lehet majd pályázni” – jelentette be.

Reményét fejezte ki, hogy ezek a projektek újabb lendületet adnak az egyébként is dinamikusan fejlődő kétoldalú kapcsolatoknak.

Úgy fogalmazott, hogy sikertörténetről van szó, amit jól mutat, hogy tavaly rekordot döntött a kereskedelmi forgalom, és mára Románia hazánk harmadik legfőbb exportpiaca és hetedik legkeresettebb befektetési célpontja.

A miniszter leszögezte, hogy mindemellett igazán nagy, új erőforrásokat felszabadító fejlemény majd Románia schengeni csatlakozása lesz, aminek már meg kellett volna történnie.

„Hamis érveknek, hadd ne mondjam, hazugságoknak tartjuk azokat a felvetéseket, amelyekre alapozva egyesek megvétózták a román csatlakozást”

 – hangsúlyozta.

„Mi pontosan tudjuk azt, hogy nincsen migrációs kockázat Románia irányából, mert Románia megvédi a saját határait. Nyilvánvalóan csak valamifajta képmutatás eredménye lehetett az, hogy Románia nem válhatott a schengeni övezet tagjává” – fogalmazott.

„Érdekes, hogy amikor egy közép-európai ország nyúl a vétó eszközéhez, akkor az az európai egység csúf megbontása. Ha meg egy nyugat-európai ország vétózik, akkor csak él az európai uniós szerződés által adott lehetőségekkel. Erre a kettős mércére Európában semmi szükség nincs” – tette hozzá.

Majd arról számolt be, hogy a román schengeni csatlakozáson sokat nyerne mindkét állam és gazdaság. 

„Ezért arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot, hogy minél előbb újra terjessze be az Európai Tanács elé Románia schengeni övezeti csatlakozását. És arra szólítjuk fel a tagállamokat, amelyek ezt korábban megakadályozták, hogy álljanak el a vétójuktól” – közölte.

„Magyarország áll Románia rendelkezésére ebben a kérdésben is, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy minél előbb határellenőrzés nélkül, hosszú kamion- és személyautósorok nélkül lehessen átkelni a két ország közötti határon” – emelte ki.

Borítókép: Szijjártó Péter (Fotó: MTI)