A pedagógusok átlagbére 2025-re nyolcszázezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról ötven napra, azaz tíz hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik – közölte a Belügyminisztérium (BM) az MTI-vel. Úgy folytatták, az Országgyűlés kedden elfogadta az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a pedagógusok további jelentős béremelésének.
Ezek a tények a törvényről, a törvény előkészítését és elfogadását kísérő, a baloldal által gerjesztett álhírek, akciók és erőszakba hajló tüntetések ellenére. A törvényjavaslat előkészítését, benyújtását és elfogadását átfogó társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg
– olvasható a BM közleményében.
Kiemelték: a pedagógusok jelentős béremelése akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Álszent, amit a baloldal politikusai a törvény kapcsán művelnek: itthon a pedagógusok béremelését követelik, miközben Brüsszelben havi öt-hat millióért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kereshessenek nyocszázezer forintot
– fogalmaztak.
Hangsúlyozták, a törvény legfontosabb része, hogy megalapozza a pedagógusok további béremelését, a teljesítményalapú bérrendszert, a pályakezdő, illetve a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok többletjuttatását.
A kormány januártól tízszázalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg, és amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet.
Úgy fogalmaztak, hogy a köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagógus-életpályatörvény is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet. A pedagógusok – az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozókhoz, a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan – új, önálló hivatásrendi szabályozást, 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatott jogviszonyt kapnak, hiszen közszolgálatot látnak el, gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk – írták.
Úgy folytatták, hogy létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott új, teljesítményalapú bérezési rendszer: aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni.
Azokat a pedagógusokat, akik kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgoznak, húsz százalékkal növelt illetmény illeti meg, ahogy azokat a tanárokat is, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább tízszázalékos a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya – tájékoztatott a BM.
A kormány ezt az esélyteremtési illetményrészt még a közalkalmazotti, illetve munkaviszony hatálya alatt, július 1-jétől kifizeti. Ugyancsak július 1-jétől emelkednek a garantált illetményei azoknak a pedagógusoknak, akiknek a fizetése a tervezett bérsávokhoz rögzített minimális értéket jelenleg még nem éri el – fűzték hozzá. Az új bérrendszer megtartja az előmeneteli struktúra eddigi öt fokozatát, azokhoz azonban csak bérsávokat rendel, melyeken belül a tapasztalat, a teljesítményértékelés és további szakmai szempontok alapján tudja majd a munkáltató megállapítani a bért.
Az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a 32 százalékos szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve.
Az úgynevezett jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magánintézményben tanítottak, ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek is beszámítanak a 25, harminc vagy éppen negyven évbe
– olvasható a közleményben.
Emlékeztettek, a kormány márciusában bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tervezetet. A törvényjavaslatról több mint húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták. Az egyeztetéseken részt vett valamennyi pedagógus-szakszervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, az Országos Köznevelési Tanács, az Országos Diáktanács, valamint a legjelentősebb állami és egyházi fenntartók − írták, hozzátéve, hogy a javaslatot véleményezte a Magyar Művészeti Akadémia, a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák szervezete, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége.
Borítókép: A tanítók és a tanárok nem maradnak utánpótlás nélkül, egyre többen választják a pályát (Fotó: Kurucz Árpád)
