Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen úgy fogalmazott, amikor a magyar államiság 1023 éves születésnapját ünnepelve a múltunkat igyekszünk számba venni, mindenekelőtt azért a több mint negyven emberöltőnyi életért, szolgálatért és teljesítményért kell hálát adnunk, amik évtizedek, évszázadokon át megőrizték az országot és megtartották a nemzetet. „Ismernünk kell a magunk mögött hagyott utat, hogy a mában se tévesszünk irányt” – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: Szent István életműve nemcsak az államiság megteremtése miatt maradandó, hanem mert Szent István a kereszténységet és az akkori nyugatot választotta. Azonban – tette hozzá – ezer év elteltével ma már olyan helyzetben van a kontinens és benne Magyarország, hogy a kereszténységen át már nem vezet út Nyugat-Európába.
Úgy vélte, mára mindazt, ami közös volt az európai hitben, kultúrában és gondolkodásban, Nyugat-Európa „megtagadta, elfeledte, túllépett rajta”, száműzte a kereszténység alapjait társadalomszervező elveiből, jogszabályaiból és közéletéből egyaránt, és egy olyan ideológia uralkodik, „ami minden európai értéket megkérdőjelez, megtagad, felszámol”.
„Szent István örökségének megőrzése a szabadság védelmét, Európa ősi értékeinek megőrzését, az állami szuverenitás fenntartását jelenti”
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: Kelet-Közép-Európa „kommunizmust is megszenvedett országaiban” kell megőriznünk mindazt, ami ezt a kontinenst évszázadokon át éltette, működtette és meghatározta. Úgy vélte, igaz a mondás, amely szerint a rendszerváltoztatáskor azt hittük, Európa a jövő, ma jó okunk van azt állítani, mi vagyunk Európa jövője.
