Az Országgyűlés előtt a szuverenitásvédelmi törvénycsomag: íme a részletek!

Létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal és már az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választások vonatkozásában is börtönbüntetéssel sújthatják azokat a jelölteket, illetve az érintett jelölő szervezetek tisztségviselőit, akik külföldről érkező támogatást használnak fel – egyebek mellett ezt tartalmazza a Kocsis Máté frakcióvezető által benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amellyel összefüggésben a kormány az alaptörvény módosítását is kezdeményezi.

Budapest, 2022. május 17. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje felszólal a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. május 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A törvénycsomag bevezetőjében a frakcióvezető emlékeztet arra, hogy a Nemzeti Információs Központnak a 2022. évi magyar országgyűlési választások külföldi befolyásolásával összefüggő jelentéseiben elérhető dokumentumok egyértelműen rögzítik, hogy mely országokból, milyen külföldi szervezetektől érkeztek támogatások Magyarországra. Több más eset mellett, maga az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból. Ismert, hogy az Action for Democracy nevű amerikai szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül több mint négymilliárd forint érkezett a baloldal választási kampányának támogatására. Ezeket a pénzeket a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti.

Ezek a körülmények indokolták egy új átfogó törvénycsomag megalkotását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.

Szabadságvesztéssel büntethetik az elkövetőket

Módosul a büntető törvénykönyv, amelybe bekerül a „választói akarat tiltott befolyásolása” passzus. 

A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

– olvasható a törvényjavaslatban. A módosítás szerint a választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani attól, hogy bármely civil szervezetben felelős személy és pártban vezető tisztségviselő legyen.

Fontos megjegyezni, hogy mindez már vonatkozik az önkormányzati és európai parlamenti választásokra is. A törvényjavaslat szerint az önkormányzati választáson jelölő szervezetként induló szervezetek – a pártok finanszírozására vonatkozó hatályos szabályokhoz hasonlóan – külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet nem használhatnak fel.

Nem folytathatnak továbbá külföldi támogatásból a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenységet az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti választáson induló jelöltek sem.
 

Az új hivatal blokkolná a külföldi befolyásolást

A kétharmados parlamenti támogatást igénylő törvény indoklása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan független szervezet lesz, amely feltérképezi és vizsgálja a más állam − jogi státuszától függetlenül −, külföldi szerv, szervezet vagy természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, e feladata azonban nem terjed ki a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek munkájára. Feltérképezi és vizsgálja továbbá az információk manipulálására irányuló és dezinformációs, valamint a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. A hivatal feladata feltárni azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy annak támogatására irányul.
 

A titkosszolgálatok is segítik a hivatal munkáját

A jogszabály szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal – túl azon, hogy az ilyen szervezetekről eseti és éves jelentést tesz közzé – széles körű vizsgálati jogkörrel rendelkezik, és ha olyan körülményt észlel, amely miatt szabálysértési, büntetőeljárás vagy más hatósági lépés indokolt, akkor tájékoztatja az illetékes szerveket. Emellett a hivatal − kutatóintézetén keresztül − elemzi más országoknak a szuverenitás védelme érdekében meghozott intézkedéseit, jog-összehasonlító tevékenységet végez, szakmai konferenciákat szervez, valamint javaslatokat fogalmaz meg a kormány felé.

Fontos része a törvénycsomagnak, hogy a Nemzeti Információs Központ is segíti majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját, a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával.

A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, megbízatása hat évre szól.

Ezzel összefüggésben a kormány az alaptörvény módosítását is kezdeményezte, amelynek része lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó bekezdés. Az új alaptörvényi passzus így hangzik: 

Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

Borítókép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)