Elhunyt Gránásy László Széchenyi-díjas fizikus

A tudós hatvannyolc éves volt.

Forrás: MTI2023. 11. 03. 6:41
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatvannyolc éves korában elhunyt Gránásy László Széchenyi-díjas szilárdtestfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA közleménye szerint a tudós, akit az MTA Fizikai Díjával és Akadémiai Díjjal is kitüntettek, november 1-jén hunyt el.

Gránásy László 1955. február 15-én született Budapesten. Alap- és középfokú tanulmányait is itt végezte. 1974-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán tanult és 1979-ben ugyanitt diplomázott. Egyetemi doktori fokozatát 1982-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. 1979-től az MTA KFKI Szilárdtestfizikai kutatóintézetében és ennek utódintézeteiben dolgozott napjainkig. 

Ez alatt az idő alatt több külföldi – japán, német, brit, egyesült államokbeli – intézményben volt vendégkutató.

Gránásy László kutatási területei széles spektrumot fedtek le az üvegfémek előállításától és termikus stabilitásának vizsgálatától a fullerénszármazékok fázisátmeneteinek vizsgálatán keresztül a nukleációs folyamatok elméleti vizsgálatáig. Ez utóbbi területen bontakozott ki igazán kutatói habitusa. Világszinten kimagasló eredményeket ért el a kristályosodási folyamatok térelméleti modelljének kidolgozásában és annak komplex megszilárdulási jelenségekre történő alkalmazásában.

Kidolgozta a nukleációs folyamatok fenomenologikus diffúz határfelületi modelljét, amelyet sikerrel alkalmazott kondenzációs, kristályosodási és fázisszeparációs folyamatok leírására. A polikristályos megszilárdulás fázismező-elméleti leírásának kifejlesztésével először vált lehetővé olyan komplex megszilárdulási mintázatok modellezése, mint a rendezetlen dendritek, kristálykévék, szferolitok és a fraktálszerű polikristályos aggregátumok.

E munkája a Nature Materials címlapjára került, és a Science News szerkesztősége a fizika minden ágát tekintve 2004-ben az év tizenöt legfontosabb eredménye közé választotta. 

A molekuláris fázismező-elmélet keretében Gránásy László tisztázta a rendezetlen prekurzor szerkezetek szerepét a kristálycsíra-képződésben, valamint azonosított több egzotikus nukleációs módust. Eredményei kilenc alkalommal kerültek nemzetközi publikációk címlapjára.

Gránásy László kiemelkedő gondot fordított az utánpótlás-nevelésre is. Nyolc éven át vett részt az oktatásban a BME-n. 2007 és 2009 között a Brunel University professzora, 2018 óta tiszteletbeli professzora, az Academia Europaea tagja volt. 2004-ben nyerte el az MTA-doktora címet, 2019-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Munkásságát 2000-ben ismerték el az MTA Fizikai Díjával, 2005-ben Akadémiai Díjjal, a Széchenyi-díjat 2018-ban kapta meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.