A DK diktálja a tempót

Nincs olyan ügy, amely a hatalomra vágyó baloldal között éket verne.

Budapest, 2023. október 22. Varju László alelnök, Gyurcsány Ferenc pártelnök és felesége, Dobrev Klára európai parlamenti képviselõ (b-j) a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én. A DK 2010-ben alakult az MSZP egyik platformjaként, önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

2024 az ellenzéki pártok számára valójában már 2026-ról fog szólni, az idei két választás az egymás közötti erősorrendről és az évek óta tartó dominanciaharcról is dönthet az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Tóth Erik szerint.

Ebben az iszapbirkózásra hajazó, ingoványos háziversenyben a Demokratikus Koalíció áll a legstabilabban. A Gyurcsány házaspár terve világos: minden ellenzéki pártot le akarnak nyomni az EP-választáson, a helyhatóságokban pedig úgy alakítják az együttműködést a baloldali választási koalíció pártjai között, hogy abból ők jöjjenek ki 2019 után most is a legjobban

 – jelentette ki a szakértő, aki szerint a Gyurcsány Ferenc vezette DK végérvényesen át akarja venni a kezdeményezést a baloldalon.

Biztos az ellenzéki összefogás

A kutatási igazgató az ellenzéki összefogás esélyeivel kapcsolatban elmondta, ideológiai értelemben nincs olyan ügy, amely kibékíthetetlen ellentéteket hozna létre a baloldali ellenzék pártjai között.

A DK-tól a Jobbikig tartó tengelyen mindenki egyetért azzal, hogy a bevándorlás nem árt, hanem használ, hogy a gyermekvédelem helyett a genderideológia terjesztése szolgálja Magyarország érdekeit, de abban sincs vita közöttük, hogy az orosz–ukrán háború esetében nem a béke, hanem a konfliktus eszkalációja a nemzeti érdek

 – tette hozzá Tóth Erik, aki szerint a politikai realitás is az összefogás irányába mutat: a tisztán arányos és listás EP-választás 5 százalékos mandátumszerzési küszöbértékének átugrása többek számára megoldhatatlannak tűnik 2024 elején, az önkormányzati választáson pedig mindenkinek szüksége van a másikra, különben pozíciókat, kifizetőhelyeket és szavazókat veszítenek a balliberális pártok.

A kutatási igazgató lapunknak elárulta, hogy az EP-választáson a Fidesz–KDNP után a második legtöbb támogatást kapó párt a Demokratikus Koalíció lehet.

A szakértő szerint emellett nevető harmadik lehet a Mi Hazánk, amely az MSZP, Jobbik, LMP, Párbeszéd eredményét jó eséllyel megugorhatja. Ugyanakkor azt, hogy ki férhet fel a virtuális dobogó harmadik fokára, nehéz megmondani: a Momentum belső konfliktusai és hitelességvesztése miatt ugyanis az elkövetkezendő időszakban komoly népszerűségvesztést szenvedhet el.

Célkeresztben a főváros

Tóth Erik az önkormányzati választást jóval nehezebb ügynek tartja, ugyanis – annak ellenére, hogy Budapesten is a Fidesz a legnépszerűbb politikai erő – míg az ellenzéki együttműködés és a 2019-ben bevetett független státussal való trükközés megkopott, kérdéses, hogy ez mandátumok elvesztésében is megjelenik-e majd.

Gyurcsány Ferenc adja az ellenzéki hátország jelentős részét; míg a többiek gyengülnek vagy a megszűnés felé haladnak, addig a DK az ellenzéki tortaszeletekből egyre nagyobbakat harap ki magának. Emiatt már most borítékolható lehet, hogy 2026-ról az ellenzéki térfélen a külföldi finanszírozók mellett Gyurcsány Ferenc fog dönteni

 – jegyezte meg a szakértő, aki elárulta, hogy Gyurcsány Ferenc és a DK abszolút dominanciája már régóta megfigyelhető az ellenzéki oldalon. Ennek ékes példája, hogy Karácsony Gergely főpolgármester munkásságát kritizálva felszólította, tegyen eleget „hazafias” kötelességének és politikai okokból használja fel a fővárost a kormánnyal szembeni ellenállás erősítésére, ő pedig ezt zokszó nélkül megtette, megteszi.

Tóth Erik arra is emlékeztetett: 2024 azért is különleges, mert Magyarországon most tartanak először egyszerre önkormányzati és európai parlamenti választást. Ezzel kapcsolatban a kutatási igazgató elmondta, a módosítás elsődleges oka a racionalizálás volt, ugyanis a számítások szerint várhatóan 9-10 milliárd forinttal kevesebbe fog kerülni a választások ilyenformán történő lebonyolítása.

Borítókép: Varju László alelnök, Gyurcsány Ferenc pártelnök és felesége, Dobrev Klára európai parlamenti képviselő (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)