Sok internetes vásárlónak ismerős lehet a szituáció, miszerint a megrendelt termékkel hiába volt elégedetlen, a megrendelést biztosító weboldal már nem volt hajlandó elfogadni reklamációt. Az ügyészség végigpásztázta számos internetes áruház fogyasztóvédelmi tájékoztatóját, amely után megállapította: jelentős részük utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el, ha a vevő az árut a futár jelentétében azonnal nem ellenőrizte.
Azonban felhívták a figyelmet arra, hogy valójában hibás teljesítés esetén a jogszabály alapján utólagos reklamációra is lehetőség van,
nem kell azonnal felvett jegyzőkönyv és a futár előtti azonnali ellenőrzés sem.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a magyar kormány már konkrét lépéseket is tett az online piacterek szabályozására. Átültették a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet a magyar jogba, és végül megszületett az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvény, amelyet decemberben fogadott el az Országgyűlés.
Az uniós irányelv célja, hogy közösségi szinten szabályozza az internetes közvetítő szolgáltatók, például az online piacterek, a közösségi platformok, a tartalommegosztó oldalak, az alkalmazásboltok vagy az online szállásplatformok működését.
A közösségi rendelet mérete és hatása alapján osztályozza a szolgáltatókat és nagyobb felelősséget ró a nagyobb hatásúakra. Szabályokat tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolítására, hatékonyabb jogvédelmet a felhasználóknak panaszkezelési mechanizmus előírásával és szigorúbb szabályokat ír elő az óriásplatformok számára. Tartalmaz átláthatósági intézkedéseket és új hatósági hatásköröket a platformok ellenőrzésére.
Az előírások a Magyarországon letelepedett vagy ide szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatóra vonatkoznak. A rendelet végrehajtásának felügyelete a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, akit erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelöl ki.
