Esélyt sem hagynak a pedofiloknak

Kétlépcsős, többféle vizsgálati módszert tartalmazó, komplex vizsgálati módszertant alakítottak ki a gyermekfelügyeletben dolgozók pszichológiai alkalmasságának vizsgálatára – mondta lapunknak Dr. Malét-Szabó Erika, a belügyminiszter tanácsadó testületének elnöke, a Belügyi Tudományos Tanács alkalmazott pszichológiai munkacsoportjának vezetője. Mint hangsúlyozta, csak olyan intézményvezetőket lehet foglalkoztatni, akik soha nem sértettek gyermeki vagy emberi jogokat, és akiknél minimális az alkalmatlanság valószínűsége. Malét-Szabó Erika kitért arra is, hogy olyan biztonsági elemeket építettek a szűrési rendszerbe, amelyek kizárják annak kijátszhatóságát.

– Mi a jele a pedofíliának?
– A pedofília egy pszichiátriai kórkép. Legfontosabb jellemzője, hogy a pedofil személy szexuális vonzalmat érez egy tizenhárom éves vagy annál fiatalabb gyermek iránt úgy, hogy ő maga legalább öt évvel idősebb a gyermeknél.

– El lehet rejteni, ha valaki betegesen vonzódik a gyerekekhez? Előfordulhat-e, hogy kiöntik a gyereket a fürdővízzel, tehát olyan szakembert szűrnek ki, aki alkalmas lenne a feladatra?
– A komplex pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a gyermekek bármiféle bántalmazásának hátterében álló pszichológiai rizikófaktorokat vizsgáljuk. Abban az esetben állapítható meg az alkalmatlanság, ha az eredmények szerint

a vizsgált személynél jelen lévő rizikófaktorok alapján nagy a gyermekbántalmazás valószínűsége.

Az alkalmasságvizsgálati szakmai protokollt kidolgozó szakértői munkacsoport mindent megtett azért, hogy a kialakított kétlépcsős, többféle vizsgálati módszertant magában foglaló eljárás segítségével minimálisra csökkentsük annak a valószínűségét, hogy olyan ember esetében mondják ki az alkalmatlanságot, aki valójában alkalmas lenne.

Malet-Szabó Erika, a Belügyi Tudományos Tanács alkalmazott pszichológiai munkacsoportjának vezetője

– Mi a garancia arra, hogy nem kerülnek nyilvánosságra a tesztkérdések? Hiszen ha ez megtörténne, akkor a pedofilok fel tudnának rájuk készülni.
– A pszichológiai alkalmasságvizsgálat szakmai protokollját tízfős szakmai munkacsoport alakította ki, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter hagyott jóvá.

 A szakmai protokoll tartalmát kizárólag azok a szakemberek ismerhetik meg, akik személyesen részt vesznek az alkalmasságvizsgálatok lebonyolításában, és ők is csak olyan mértékben, amilyenben a közreműködésükre szükség van.

A protokollt semmilyen módon nem közlik, tartalmát személyes oktatáson osztják meg az érintettekkel. Ez az egyik garancia arra, hogy a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során alkalmazott különböző vizsgálati módszerek ne kerüljenek nyilvánosságra. A másik garanciát az jelenti, hogy a teljes alkalmasságvizsgálati folyamatot egy kizárólag a Belügyminisztérium által engedélyezett IP-címekről elérhető, kétlépcsős belépési azonosítással védett informatikai rendszer támogatja. Minden egyes teszt, kérdőív felvétele, de még a helyzetgyakorlatok és interjúk értékelése is ezen a rendszeren keresztül történik. Mindemellett természetesen a tesztek, illetve a kérdőívek felvétele teljes egészében ellenőrzött körülmények között, felügyelet mellett zajlik, kizárva annak a lehetőségét, hogy a különböző tesztekről vagy kérdőívekről azok kitöltése közben valaki másolatot készíthessen.

– Kik dönthetnek a gyermekvédelemben dolgozók alkalmasságáról a tervezet szerint? Ha valaki nem fogadja el a róla hozott döntést, hová fordulhat?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jelenleg a gyermekvédelemben dolgozók alkalmasságáról szakmailag maximálisan megalapozott döntés születhessen, ezért többlépcsős alkalmasságvizsgálati rendszert alakítottunk ki. Az ennek során alkalmazott összes vizsgálati módszer eredményeit értékeli ki komplex módon a szakmai protokoll kidolgozásában részt vevő, illetve annak alkalmazására felkészített klinikai szakpszichológusokból álló csapat. Ők fogják meghozni a gyermekvédelmi intézményvezetők alkalmasságáról szóló végső döntést mindenki esetében. Amennyiben valaki nem fogadja el a róla hozott alkalmasságvizsgálati döntést, úgy jogorvoslatért a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Borítókép: A bicskei gyermekotthon (Fotó: Bors)