Esélyt sem hagynak a pedofiloknak

Kétlépcsős, többféle vizsgálati módszert tartalmazó, komplex vizsgálati módszertant alakítottak ki a gyermekfelügyeletben dolgozók pszichológiai alkalmasságának vizsgálatára – mondta lapunknak Dr. Malét-Szabó Erika, a belügyminiszter tanácsadó testületének elnöke, a Belügyi Tudományos Tanács alkalmazott pszichológiai munkacsoportjának vezetője. Mint hangsúlyozta, csak olyan intézményvezetőket lehet foglalkoztatni, akik soha nem sértettek gyermeki vagy emberi jogokat, és akiknél minimális az alkalmatlanság valószínűsége. Malét-Szabó Erika kitért arra is, hogy olyan biztonsági elemeket építettek a szűrési rendszerbe, amelyek kizárják annak kijátszhatóságát.

– Hogyan tudják megállapítani egy teszt alapján, ha valaki alkalmatlan a gyermekfelügyeletre és valamilyen szexuális devianciája van?

– A gyermekvédelmi intézményvezetők pszichológiai alkalmasságvizsgálatának célja, hogy az adott személy alkalmas-e a gyermekekkel való foglalkozásra, azaz esetében ­kizárható-e a gyermekbántalmazás valószínűsége. Ennek megállapítása érdekében

az alkalmasságvizsgálati szakmai protokollban kétlépcsős, többféle vizsgálati módszert tartalmazó, komplex vizsgálati módszertant alakítottunk ki.

Az ennek segítségével kapott számos vizsgálati eredmény – egy klinikai szakpszichológusokból álló szakmai csoport általi – kiértékelése alapján állapítják meg a vizsgált személy alkalmasságát vagy alkalmatlanságát.

– Mi tekinthető egyáltalán szexuális devianciának?
– Deviancia alatt olyan magatartást értünk, amely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. Ennek megfelelően szexuális deviancia alatt olyan tárgyak, helyzetek, lények vagy emberek iránt érzett szexuális vonzalmat értünk, amelyek vagy akik iránt az emberek többsége szexuálisan közömbös. A gyermekvédelmi intézményvezetők alkalmasságvizsgálatával kapcsolatos kormányrendeletben a pszichológiai minimumfeltételek között szerepel mint kritérium, hogy a személy élettörténete mentes a szexuális devianciáktól. Ez alatt mi azt értjük, hogy

az élettörténete mentes minden olyan szexuális magatartástól, amely sérti a gyermeki vagy emberi jogokat,

és nem felel meg a gyermekvédelmi és emberi jogi alapelveknek.

– Mi a jele a pedofíliának?
– A pedofília egy pszichiátriai kórkép. Legfontosabb jellemzője, hogy a pedofil személy szexuális vonzalmat érez egy tizenhárom éves vagy annál fiatalabb gyermek iránt úgy, hogy ő maga legalább öt évvel idősebb a gyermeknél.

– El lehet rejteni, ha valaki betegesen vonzódik a gyerekekhez? Előfordulhat-e, hogy kiöntik a gyereket a fürdővízzel, tehát olyan szakembert szűrnek ki, aki alkalmas lenne a feladatra?
– A komplex pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a gyermekek bármiféle bántalmazásának hátterében álló pszichológiai rizikófaktorokat vizsgáljuk. Abban az esetben állapítható meg az alkalmatlanság, ha az eredmények szerint

a vizsgált személynél jelen lévő rizikófaktorok alapján nagy a gyermekbántalmazás valószínűsége.

Az alkalmasságvizsgálati szakmai protokollt kidolgozó szakértői munkacsoport mindent megtett azért, hogy a kialakított kétlépcsős, többféle vizsgálati módszertant magában foglaló eljárás segítségével minimálisra csökkentsük annak a valószínűségét, hogy olyan ember esetében mondják ki az alkalmatlanságot, aki valójában alkalmas lenne.

Malet-Szabó Erika, a Belügyi Tudományos Tanács alkalmazott pszichológiai munkacsoportjának vezetője

– Mi a garancia arra, hogy nem kerülnek nyilvánosságra a tesztkérdések? Hiszen ha ez megtörténne, akkor a pedofilok fel tudnának rájuk készülni.
– A pszichológiai alkalmasságvizsgálat szakmai protokollját tízfős szakmai munkacsoport alakította ki, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter hagyott jóvá.

 A szakmai protokoll tartalmát kizárólag azok a szakemberek ismerhetik meg, akik személyesen részt vesznek az alkalmasságvizsgálatok lebonyolításában, és ők is csak olyan mértékben, amilyenben a közreműködésükre szükség van.

A protokollt semmilyen módon nem közlik, tartalmát személyes oktatáson osztják meg az érintettekkel. Ez az egyik garancia arra, hogy a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során alkalmazott különböző vizsgálati módszerek ne kerüljenek nyilvánosságra. A másik garanciát az jelenti, hogy a teljes alkalmasságvizsgálati folyamatot egy kizárólag a Belügyminisztérium által engedélyezett IP-címekről elérhető, kétlépcsős belépési azonosítással védett informatikai rendszer támogatja. Minden egyes teszt, kérdőív felvétele, de még a helyzetgyakorlatok és interjúk értékelése is ezen a rendszeren keresztül történik. Mindemellett természetesen a tesztek, illetve a kérdőívek felvétele teljes egészében ellenőrzött körülmények között, felügyelet mellett zajlik, kizárva annak a lehetőségét, hogy a különböző tesztekről vagy kérdőívekről azok kitöltése közben valaki másolatot készíthessen.

– Kik dönthetnek a gyermekvédelemben dolgozók alkalmasságáról a tervezet szerint? Ha valaki nem fogadja el a róla hozott döntést, hová fordulhat?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jelenleg a gyermekvédelemben dolgozók alkalmasságáról szakmailag maximálisan megalapozott döntés születhessen, ezért többlépcsős alkalmasságvizsgálati rendszert alakítottunk ki. Az ennek során alkalmazott összes vizsgálati módszer eredményeit értékeli ki komplex módon a szakmai protokoll kidolgozásában részt vevő, illetve annak alkalmazására felkészített klinikai szakpszichológusokból álló csapat. Ők fogják meghozni a gyermekvédelmi intézményvezetők alkalmasságáról szóló végső döntést mindenki esetében. Amennyiben valaki nem fogadja el a róla hozott alkalmasságvizsgálati döntést, úgy jogorvoslatért a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Borítókép: A bicskei gyermekotthon (Fotó: Bors)