Zorró, Fikusz és Kopasz Ödön neve nem szerepelhet a szavazólapon

Korábban jellemző volt, hogy az önkormányzati választáson a jelölteket becenevükkel vették nyilvántartásba, hogy könnyebben felismerhessék őket az ismerős lakosok.

Forrás: MTI2024. 05. 08. 15:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szavazólapon a jelöltek – az önkormányzati választáson a főpolgármester-jelöltek, polgármesterjelöltek, egyéni választókerületi jelöltek, egyéni listás jelöltek – nem a nevük ábécésorrendjében szerepelnek a szavazólapon, hanem a választási bizottságok által kisorsolt sorrendben – emlékeztetett a választási eljárásról szóló törvényre az MTI.

A sorsolást a jelöltbejelentésre nyitva álló határnapon, a határidő lejárta után – azaz május 6-án 16 óra után – kellett a választási bizottságoknak elvégezniük.

A törvény részletesen szabályozza az azonos nevű jelöltek szavazólapon feltüntetésének szabályait. Eszerint abban az esetben, ha a választáson két vagy több jelölt neve megegyezik, a szavazólapon nevük után, zárójelben fel kell tüntetni születési évüket. 

Amennyiben ugyanazon jelölőszervezet által állított vagy független jelöltek neve és születési éve is azonos, akkor a szavazólapon a jelöltek neve után, zárójelben fel kell tüntetni a lakcímük szerinti települést, és ha az is azonos, akkor a foglalkozásukat.

A választási iroda feladata, hogy írásban kérje a jelöltet, nyilatkozzon a foglalkozásáról. A nyilatkozatra három napja van a jelöltnek, a törvény azonban nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a jelölt nem nyilatkozik.

Ugyanakkor a több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólapon csak az egyik utónevét tüntessék fel, a doktori címmel rendelkező jelölt pedig azt, hogy a szavazólapon ne szerepeljen a „dr.” megjelölés.

Az önkormányzati választáson tehát nincs lehetőség arra, hogy névazonosság esetén a jelölt kérhesse, tüntessék fel ragadványnevét (becenevét) a szavazólapon.

A 2014 előtti önkormányzati – és ott is inkább a nemzetiségi – választásokon volt jellemző, hogy azokon a településeken, ahol sok azonos vezetéknevű jelölt élt, és több esetben a jelölteknek még a keresztneve is azonos volt, a helyi választási bizottság a jelölteket ragadványnevükkel (mint például „Zorró”, „Pipás Gyuszi fia”, „Marcsa fia”, „Fikusz”, „Manitu”, „Drótos”, „Kopasz Ödön”) vette nyilvántartásba, hogy a választópolgárt a felvett nevek segítsék, hogy arra a jelöltre adják a voksukat, akit támogatni kívánnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.