A járvány és a háború gyökeresen megváltoztatta körülöttünk a világot, amihez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ez az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait, szükség van a nemzeti konzultációra – mutatott rá új videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte:
a nemzeti konzultáció eszközével már 2005 óta él a Fidesz, amely annyira sikeressé vált, hogy már ellenzéki pártok, sőt az ellenzéki főpolgármester is lemásolta.
Hétfőn kezdték el postázni a legújabb nemzeti konzultációt, amelynek központi témája az új magyar gazdaságpolitika lesz. A kitöltők dönthetnek arról, hogy Magyarország is támogassa-e azt a kereskedelmi háborút, amit az EU indított a keleti országok ellen, támogatják-e a multik rendszabályozását, a fiataloknak szánt munkáshitelt, a lakhatási támogatásokat, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a családtámogatási rendszer bővítését, a béremelési programot, illetve hogy Magyarország ellenálljon-e Brüsszel büntetésének, amit azért szabtak ki hazánkra, mert nem volt hajlandó befogadni a migránsokat – emlékeztetett Deák Dániel. Az elemző kiemelte: ezek
a mostani kormányzati célkitűzések ahhoz hasonlíthatók, mint amikor a 2010-es kormányváltás és a 2008-as gazdasági világválság után új útra kellett terelni a magyar gazdaságot.
Emlékeztetett: Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos eszköz volt a nemzeti konzultáció, magát a kifejezést a 2005-ös országértékelő beszédében használta először.
Deák Dániel kiemelte, hogy a nemzeti konzultációknak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választók egyebek mellett olyan sorskérdésekben nyilváníthatták ki véleményüket, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni küzdelem.
Jól példázza, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezután azt nyilatkozta, hogy a kérdőívek alapján látható, hogy nincs megfelelő támogatottsága az elképzelésnek, így elvetik
– idézte fel az elemző. Jól mutatja a nemzeti konzultációk sikerességét, hogy míg a 2010-es kormányváltás után kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta az ellenzék ezt a kapcsolatteremtési formát, az utóbbi években több ízben is igyekeztek lemásolni.
