Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Debrecen a maga cívises és kálvinista karakterével olyan értéket hordoz, amely az egész országnak megtartóerőt biztosít.
Debrecen mindig szíve volt a hazának, ami itt történt, az hatással volt az ország egészére
– hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ma is azt mondhatjuk, hogy a legerősebb és legnagyobb város Budapest után a hajdúsági vármegyeszékhely. Kijelentette: az itt élők szorgalma, az itt befektetők város iránti elkötelezettsége egyszerre formálta a várost.
Azt az örökséget, amely ennek a városnak a sajátja, egyúttal a nemzet egész kulturális és történelmi örökségének is része, nem csupán számontartani, hanem ápolni is kell
– emelte ki Gulyás Gergely, példaként említve a református Nagytemplomot és kollégiumot, a Déri Múzeumot és a Krisztus-trilógiát, az egyetemet, a virágkarnevált és a Csokonai Színházat. A miniszter kifejezte reményét, hogy az együttműködés kultúrája, ami szerinte ma Európából láthatóan hiányzik, és az országban sem feltétlenül van meg, egy olyan közösségben, mint Debrecen, meglehet.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, a 486 évvel ezelőtt épült Debreceni Református Kollégium homlokzatán az Orando et Laborando (Imádkozva és dolgozva) jelmondat olvasható, ami mindenkor irányt mutatott Debrecennek:
azt jelenti, hogy alázatosan, szorgalmasan, de sosem csüggedve küzdünk nemzetünkért, városunkért, családjainkért és a hitünkért.
Kósa kiemelte, ma soha nem látott támadás alatt van az az értékvilág, amit képviselnek, így például a család és a hit, ezért az eszünkbe kell vésni a jelmondatot. Papp László (Fidesz–KDNP), a város újraválasztott polgármestere hangsúlyozta: ma is túlnyomó többségben vannak a debreceni közgyűlésben azok, akik közéleti, városépítő tevékenységüket a város-nemzet-Isten relációban helyezik el.
A város mindig vállalta azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nemzeti törekvések ráróttak, de a bevételei elsősorban a debrecenieket illetik. Ami a települések adóbevételeivel történik, az nem szolgálja a helyben élők érdekét még akkor sem, ha tudomásul veszik azt, hogy a gazdag településeknek felelősségük van a város határán túl is
– emelte ki a polgármester, aki az új ciklusra vonatkozó terveiről szólva kiemelte: 2030-ra Debrecennek olyan várossá kell válnia, ahol a fejlődés és a hagyományok harmóniában állnak egymással. A polgármester elmondta, a városépítésre helyezik majd a hangsúlyt, így a többi között a lakhatás feltételeinek javítása, a helyi kis- és középvállalkozások támogatása, a társadalmi kapcsolatok erősítése, a prevenciós és egészségügyi programok felkarolása, az ipari övezetek fejlesztésének befejezése, a zöld területek növelése és új könnyűzenei központok kialakítása kerül a fókuszba.
Az alakuló ülésen a 33 tagú közgyűlés megválasztotta a város alpolgármestereit: a következő öt évben Széles Diána (Fidesz–KDNP) a gondoskodáspolitikai, egészségügyi, ifjúsági és turisztikai feladatokért; Barcsa Lajos (Fidesz–KDNP) a költségvetési, gazdaságfejlesztési, köznevelési és sporttal kapcsolatos feladatokért lesz felelős. Balázs Ákos (Fidesz–KDNP) koordinálja a városüzemeltetési, környezetvédelmi, fenntarthatósági ügyeket; Puskás Istvánhoz – aki nem képviselő a közgyűlésben – pedig a kulturális feladatok és az egyházakkal való kapcsolattartás tartozik.
