Mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16–35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki – hívta fel a figyelmet legújabb kutatásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A felmérésben ezúttal a fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgálták, az online kérdőíves felmérésben több mint ezer fiatal vett részt. Az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez.
Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc,
amely hatvan képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik.
Más platformokon ütik el az időt a fiúk és a lányok
A vizsgált telefonokat általában 22 óra körül használták a legtöbben, ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. Noha a résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki, mint a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.
A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek.
Az NMHH közlése szerint a lányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték, ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok.
Ami a platformhasználati szokásokat illeti, a fiatalok két generációra oszthatók:
a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a legnépszerűbb,
az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.
A képernyőidő felében a közösségi médiát bújják
A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat:
- a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába,
- míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat,
- 22 százalékuknál a mobiljátékok,
- 10 százalékuk esetében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód.
A kutatás kiemeli: minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás.
A felmérésből kiderült az is, hogy a közhiedelemmel ellentétben inkább a nőkre volt jellemző a játékhasználat, a kutatásban részt vevő nők 26 százaléka, míg a férfiak 18 százaléka szívesen keres valamilyen netes játékot. Érdekes megállapítás született azzal kapcsolatban is, hogy a 25 éven felüliek között több a játékközpontú felhasználó (25 százalék), mint a 16–19 évesek között (10 százalék).
A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők – mutatott rá az NMHH, kiemelve, hogy bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik, csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.
