A 2024-es év a legmelegebb volt 1901 óta Magyarországon, és a 2023-as, csapadékos évet követően ismét aszályos – írta a HungaroMet Zrt. a 2024-es évről készített elemzésében a honlapján.
Tavaly a középhőmérséklet országosan 12,91 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1991–2020-as években mért 10,72 fokos átlagot, és a legmagasabb éves átlag a XX. század kezdete óta.
Az eddigi legmelegebb 2023 volt, évi középhőmérsékletét 0,7 fokkal haladta meg a 2024-es. Az év középhőmérséklete síkvidéken sokfelé 13 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 13,5 fokot is meghaladta, a déli határ közelében helyenként pedig a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 12-13 fok között alakult, a hegyvidékeken 10 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a magasabb helyeken fordult elő.
Február eltért
A hónapok közül messze a február tért el leginkább az éghajlati normáltól: hét fokkal haladta meg az átlagot, a legenyhébb második hónap volt 1901 óta, és ekkora eltérést még nem tapasztaltak a havi átlagok összevetésénél. Az ezt követő március szintén a legenyhébb lett a XX. század eleje óta. Országosan a legmelegebb volt a július is, a második legforróbb volt az augusztus, az ötödik legmelegebb a június és a nyolcadik legmelegebb az április 1901 óta.
A többi hónap általában egy-két fokkal volt melegebb az átlagnál, csak november volt hűvösebb az átlagosnál.
Az évszakokat tekintve a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és a 2024-es nyár is a legmelegebb volt 1901 óta – írták. Az elemzéshez készített infografika szerint a XX. század kezdete óta a tíz legmelegebb év listáján csak 2000 utáni év szerepel, és az utóbbi tíz évből nyolc rajta van ezen a listán. Az elemzésben azt is írták, a 2023-as csapadékos évet követően a 2024-as ismét aszályos volt, csapadékhiány jellemezte a legtöbb hónapot, és az országnak csak kis részén hullott a szokásoshoz közeli mennyiségű csapadék. A tavalyi év csapadékösszege az előzetes adatok szerint országos átlagban 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal marad el az 1991–2020 közötti évek 616 milliméteres átlagától.
Az év legnagyobb csapadékösszege
Az év legnagyobb csapadékösszegét Kékestetőn mérték, 820,3 millimétert, a legkisebbet Debrecen repülőtér állomáson (335,4 milliméter). A hétszáz millimétert meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő, északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az ötszáz millimétert, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől.
A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak, a Tiszántúl déli részén nagyobb területen négyszáz millimétert sem mértek.
A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is, a július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabb volt 1901 óta. A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadék az átlagos közelében alakult, kissé csapadékos hónap volt a június. A legnagyobb csapadéktöbbletet szeptemberben mérték, akkor a szokásost 63 százalékkal haladta meg a csapadék a forró és száraz nyarat követően.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/EFE/David Borrat)
