Kényelmetlen helyzetbe kerültek a közvélemény-kutatók, átalakult a magyar belpolitikai tér

Az időközi választási eredmények nem kormányváltást, hanem inkább az ellenzéki tér átrendeződését mutatják – mondta lapunknak Nagy Ervin arra reagálva, hogy a Fidesz–KDNP zsinórban a harmadik időközi választását is behúzta vasárnap. Az elemző szerint a tolnai időközi választás eredményei kényelmetlen helyzetbe hozhatták a közvélemény-kutatások készítőit.

– Nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. A vasárnapi demokratikus verseny bizonyította: a kormánypártok mögött továbbra is erős a társadalmi támogatottság. Ugyanakkor az is bizonyosságot nyert, hogy egyelőre nincs duális verseny, a Tisza Párt lemaradt – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin.

Nagy Ervin szerint az időközi választási eredmények nem egy lehetséges kormányváltást, hanem az ellenzéki tér átrendeződését mutatják. Fotó: Mirkó István

Mint ismert: a kormánypártok sorra nyerik az időközi választásokat. Január 12-én a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina toronymagasan megnyerte az időközi országgyűlési választást a dombóvári központú választókerületben (Tolna vármegye 2.). Az időközi választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett megtartani, a fideszes képviselő megüresedett országgyűlési mandátumáért folyt a verseny. Január 19-én a Fidesz–KDNP színeiben induló Malinás Sándor nyert az időközi önkormányzati választáson Óbudán, amelyet azért írtak ki, mert a korrupció gyanúja miatt letartóztatásban lévő MSZP-s Czeglédy Gergő lemondott a mandátumáról. Kavalecz Gábor a Fidesz–KDNP jelöltjeként győzött Veszprém 12. számú egyéni önkormányzati körzetében, ahol Hegedűs Barbara mandátumáért írtak ki időközi választást.

A valóság és a közvéleményképzés 

–  A választási eredmények nem egy lehetséges kormányváltást, hanem az ellenzéki tér átrendeződését mutatják – jelentette ki Nagy Ervin. Kifejtette: jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom is – ha képes összepontosítani egy területre – képes kiemelkedő választási eredményt elérni,

 a DK-nak pedig nagyobb a társadalmi beágyazottsága és erősebb a szervezeti háttere a Tisza Pártnál. 

– Magyar Péterék népszerűek, ők a második legerősebb ellenzéki erő, de a magyar választási rendszer az egyéni képviselőkön múlik. Ebben a versenyben egyelőre Magyar Péterék jelentősen le vannak maradva – fogalmazott. Az elemző úgy véli: az ellenzéki pártok nem voltak képesek egy erős alternatívát felmutatni a kormányzással szemben, és ez a szétaprózódott politikai táj segítette a kormánypártok megerősödését. – Az ellenzék nemcsak politikai értelemben gyenge, hanem ideológiai szempontból is szétesett, ami a választóknak nem kínál vonzó alternatívát – jelentette ki.

Változás a magyar belpolitikában

Nagy Ervin szerint a tolnai időközi választás kényelmetlen helyzetbe hozhatta a közvélemény-kutatások készítőit, ugyanis miután az eredmények nem tükrözték a kívánt politikai narratívát, a közvélemény-kutatások közzététele leállt. – Ez nem meglepő, hiszen a kutatások gyakran a politikai érdekek szolgálatába állnak, és amikor azok nem a kívánt eredményeket mutatják, a megrendelők hajlamosak eltüntetni a kellemetlen adatokat – részletezte. 

A Tisza Párt nem indult az időközi választásokon, az elemző észrevétele szerint azonban láthatóan fontos volt nekik, hogy manipulálják a közvéleményt a választások előtt.  

Nagy Ervin úgy véli: a politikai táj átalakulásával párhuzamosan egyre inkább megjelenik az a trend, hogy az emberek nem a hagyományos baloldali–jobboldali szembenállás alapján döntenek, hanem friss politikai erőket keresnek, amelyek új alternatívát kínálnak. Hozzátette: a közvélemény-kutatások hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a változást, és inkább a régi narratívák szerint próbálják ábrázolni a helyzetet. – A közvélemény-kutatási eredmények nemcsak félrevezetők, hanem a választók politikai döntéseit is erősen torzíthatják – fogalmazott.

Egyre többen teszik fel a kérdést

Emlékezetes: a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően több olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott, amelyek szerint a baloldali összefogás megelőzte a Fideszt. 

Ehhez képest a kormánypártok történelmi mértékű győzelmet arattak a három évvel ezelőtti választásokon.

– A 2022-es választások során tapasztalt torzítások szándékos politikai manipuláció következményei voltak. A közvélemény-kutatások és az előrejelzések gyakran nem tükrözték a valóságot, és nem jelezték előre a választói döntéseket. Az ilyen típusú ferdítések lehetőséget adnak arra, hogy a politikai diskurzust manipulálják, és olyan látszatot keltsenek, hogy a kormánypártok népszerűsége csökkent, miközben a választók döntései éppen az ellenkezőjét mutatják. 

A kérdés tehát nemcsak az, hogy történt-e ferdítés, hanem hogy mennyire használják fel ezeket az eszközöket arra, hogy manipulálják a közvéleményt és a politikai döntéshozatalt

– magyarázta a szakértő. 

Nagy Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártok eredményei és a közvélemény-kutatási adatok között egyre nagyobb az eltérés. Mint mondta, éppen ezért egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miért nem tükrözik a kutatások a valós politikai helyzetet. –A közvélemény-kutatások gyakran hibás mintavételt alkalmaznak vagy nem veszik figyelembe a társadalom különböző rétegeit, így az eredmények torzulnak. Sokan nem mondják el az igazságot a kutatások során, így azok nem adnak pontos képet a politikai erőviszonyok valódi állásáról. A kormánypártok sikerét ráadásul nemcsak a hagyományos politikai mechanizmusok, hanem a konkrét kormányzati intézkedések, közpolitikai döntések is befolyásolják – magyarázta a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)