Kényelmetlen helyzetbe kerültek a közvélemény-kutatók, átalakult a magyar belpolitikai tér

Az időközi választási eredmények nem kormányváltást, hanem inkább az ellenzéki tér átrendeződését mutatják – mondta lapunknak Nagy Ervin arra reagálva, hogy a Fidesz–KDNP zsinórban a harmadik időközi választását is behúzta vasárnap. Az elemző szerint a tolnai időközi választás eredményei kényelmetlen helyzetbe hozhatták a közvélemény-kutatások készítőit.

Változás a magyar belpolitikában

Nagy Ervin szerint a tolnai időközi választás kényelmetlen helyzetbe hozhatta a közvélemény-kutatások készítőit, ugyanis miután az eredmények nem tükrözték a kívánt politikai narratívát, a közvélemény-kutatások közzététele leállt. – Ez nem meglepő, hiszen a kutatások gyakran a politikai érdekek szolgálatába állnak, és amikor azok nem a kívánt eredményeket mutatják, a megrendelők hajlamosak eltüntetni a kellemetlen adatokat – részletezte. 

A Tisza Párt nem indult az időközi választásokon, az elemző észrevétele szerint azonban láthatóan fontos volt nekik, hogy manipulálják a közvéleményt a választások előtt.  

Nagy Ervin úgy véli: a politikai táj átalakulásával párhuzamosan egyre inkább megjelenik az a trend, hogy az emberek nem a hagyományos baloldali–jobboldali szembenállás alapján döntenek, hanem friss politikai erőket keresnek, amelyek új alternatívát kínálnak. Hozzátette: a közvélemény-kutatások hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a változást, és inkább a régi narratívák szerint próbálják ábrázolni a helyzetet. – A közvélemény-kutatási eredmények nemcsak félrevezetők, hanem a választók politikai döntéseit is erősen torzíthatják – fogalmazott.

Egyre többen teszik fel a kérdést

Emlékezetes: a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően több olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott, amelyek szerint a baloldali összefogás megelőzte a Fideszt. 

Ehhez képest a kormánypártok történelmi mértékű győzelmet arattak a három évvel ezelőtti választásokon.

– A 2022-es választások során tapasztalt torzítások szándékos politikai manipuláció következményei voltak. A közvélemény-kutatások és az előrejelzések gyakran nem tükrözték a valóságot, és nem jelezték előre a választói döntéseket. Az ilyen típusú ferdítések lehetőséget adnak arra, hogy a politikai diskurzust manipulálják, és olyan látszatot keltsenek, hogy a kormánypártok népszerűsége csökkent, miközben a választók döntései éppen az ellenkezőjét mutatják. 

A kérdés tehát nemcsak az, hogy történt-e ferdítés, hanem hogy mennyire használják fel ezeket az eszközöket arra, hogy manipulálják a közvéleményt és a politikai döntéshozatalt

– magyarázta a szakértő. 

Nagy Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypártok eredményei és a közvélemény-kutatási adatok között egyre nagyobb az eltérés. Mint mondta, éppen ezért egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miért nem tükrözik a kutatások a valós politikai helyzetet. –A közvélemény-kutatások gyakran hibás mintavételt alkalmaznak vagy nem veszik figyelembe a társadalom különböző rétegeit, így az eredmények torzulnak. Sokan nem mondják el az igazságot a kutatások során, így azok nem adnak pontos képet a politikai erőviszonyok valódi állásáról. A kormánypártok sikerét ráadásul nemcsak a hagyományos politikai mechanizmusok, hanem a konkrét kormányzati intézkedések, közpolitikai döntések is befolyásolják – magyarázta a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)