Miért írtam alá a gyülekezési törvény módosítását? – tette fel a kérdést saját magának Sulyok Tamás. A köztársasági elnök a közösségi oldalán meg is válaszolta a kérdést. Mint írta: Az Országgyűlés az általa elfogadott 2025. évi III. törvényben a gyülekezési alapjogot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 6/A. §-ában meghatározott törvényi tilalomba ütközés esetére korlátozta.
A tilalom gyermekvédelmi törvényben rögzített célja és tárgya többek között a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása.
Ez az alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén nyugszik, ami alapvető jogvédelemben részesíti a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ugyancsak alapvető jogként biztosítja az alaptörvény VIII. cikk a békés gyülekezéshez való jogot.
Sulyok Tamás szerint a gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel.
– A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása – érvelt a köztársasági elnök, aki korábban az Alkotmánybíróság elnöke is volt.
Sulyok Tamás tisztázta: a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így
a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.
– Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett – mutatott rá Sulyok Tamás.
