„Arra vállalkoztam, hogy leteszem a telefont a következő negyven napban, és csak a tanulásra használom” – kezdi Benedek, aki elmondása szerint hétköznaponként egy órát, hétvégén másfél-két órát kütyüzik, főleg játszani szokott az eszközön. A szegedi Tisza-parti Általános Iskolából érkező hetedikes fiúnak nem esik nehezére lemondani a telefonozásról, ugyanakkor nagyon is érzi, hogy az okoseszközök, a közösségi média jelenléte miatt a diáktársai alig beszélgetnek személyesen egymással.
„Főleg a fiúk azok, akik csendben vannak, a lányoknak mindig van mondanivalója” – mondja mosolyogva, majd azt is elárulja, izgatott, vajon milyen hatással lesz rá a digitális detox. „Még egy fogadást is kötöttünk a barátaimmal, ha nem bírom ki ezt az egy hónapot, meg kell ennem egy fej karfiolt” – teszi hozzá lesújtva.
A nagyböjti digitális detox kihívásban összesen négy iskola, hat osztálya vesz részt: az Eiffel Műhelyházban megtartott eseményen több mint 120 diák vállalkozott arra, hogy lemondanak a kütyük használatáról negyven napig.
A digitáliseszköz-mentes élet miatt nem mindenki volt lelkes, a nyolcadikos Attila már a mobiltelefonok iskolai korlátozásának sem örült, és amikor csak teheti, videókat néz. „Naponta 4-5 órát, az iskolából hazafele menet és este nézek főképp videókat. Meglátjuk, bírom-e, és hogy mi sül ki ebből” – válaszol szűkszavúan, majd továbbsétál, azt viszont még megtudom tőle, hogy a böjtölés megkezdése előtt gyorsan végigpörgette a TikTokot.
Sokaknak már a böjt első órája megártott
A Szent István Intézet és a váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) által szervezett nagyböjti okoseszközdetox célja,
hogy empirikus, vagyis tapasztalati alapon mutassák ki, mi történik, ha egy gyermek teljesen elhagyja az okoseszközöket és minden más, úgynevezett személyes képernyő használatát is.
„Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan hat a digitális detox a fiatalok készségére, képességeire, miképp változik a gyermek kompetenciája, ha elhagyja az okoseszközök használatát” – avatott be Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója, aki a felmérés szakmai oldalát segíti. A klinikai szakpszichológus a hatodikos, hetedikes és nyolcadikos osztályok tanulóinak egy „bemeneti” tesztet is összeállított, melyben a fiataloknak időre kellett kitölteniük a figyelemteszteket, majd az érzelmi intelligenciára vonatkozó, és internetezéssel kapcsolatos kérdésekre is választ kellett adniuk.
„Már a kérdőívek, tesztek kitöltésekor is jól látható volt, kik azok a gyerekek, akik már a böjt első órájában elveszettnek érezték magukat a telefonjaik nélkül, és milyen következményei vannak a túlzott kütyühasználatnak. Ők ugyanis nehezen tudtak figyelni, néhány perc után elvesztették a koncentrációjukat és az érdeklődésüket is, sokkal többet fészkelődtek, mozgolódtak, nézelődtek” – vette át a szót Pöltl Ákos.
Az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője szerint ez a jelenség minden iskolában, osztályban jelen van, a szakember gyakran tapasztalja, hogy – bár a gyerekek többsége tájékozott a digitális eszközök negatív hatásaival kapcsolatban – nem tudnak kilépni az okoseszközök, és így a közösségi média bűvköréből.
