– Az a célunk, hogy azoknak, akik gyermeket vállaltak, ne kelljen rosszabbul élniük azoknál, akik nem vállaltak – mondta a kulturális és innovációs miniszter, hangsúlyozva, a magyar családpolitika nem csupán a megszületendő, de a már megszületett gyermekekkel is törődik.
Hankó Balázs a Danube Institute rendezésében tartott Családalapítás – A demográfiai változások geopolitikai, kulturális és jogi dimenziói című kétnapos nemzetközi konferencia első napján arról beszélt, hogy 2010 fordulópontot jelentett a magyar családpolitikában, azonban az előző kormányok intézkedései továbbra is komoly kihívások elé állítják a kormányt.
– Fontos, hogy gyermekvállalásra ösztönözzük a fiatalokat, azonban az is ugyanolyan hangsúlyos, hogy a családokat is támogassuk, szem előtt tartva, a családoknak szükségük van az állam segítségére – mondta a politikus, aki beszédében az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tapasztalható veszélyes trendekre figyelmeztetett.
A szabadság szélsőségesen értelmezett, torz formája megkérdőjelezi az olyan hagyományos értékeket, mint a házasság és a család, relativizálja a nemi szerepeket, illetve magát a nemi identitást is.
Néhány, a környezetvédelmet zászlajára tűző szélsőséges aktivista egyenesen úgy gondolja, a gyermekvállalás veszélyt jelent a bolygó élővilágára – fogalmazott.
Demográfiai tél Európában
Hankó Balázs méltatta a Donald Trump amerikai elnök vezette új kormányzatot, amely erőteljes lépéseket tesz a normalitás irányába, ugyanakkor bírálta az Európai Uniót, amely továbbra sem képes meghallani az idők szavát. – Brüsszel még mindig megmondaná, kivel éljünk együtt és hogyan, mi azonban továbbra sem tűrjük, hogy a belügyeinkbe avatkozzanak. Éppen ezért az évszázadokon át egyértelműnek tűnő értékeket bele kell foglalni a törvényekbe, ilyen, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Hiszünk a házasságban és a családban, az idő pedig be fogja bizonyítani, hogy nekünk volt igazunk – jelentette ki a tárcavezető.
Beszédében Hankó Balázs egyúttal figyelmeztetett az Európát fenyegető demográfiai télre is, rámutatva arra, hogy
2023-ban az Európai Unió egészében 15 százalékkal, több mint 600 ezerrel kevesebb gyermek született, mint tíz évvel korábban, azaz 3,7 millió a 4,3 millióhoz képest,
míg Magyarországon ugyanebben az időszakban csak két százalékkal csökkent a születésszám. – A népességveszteség persze a bevándorlással ideig-óráig pótolható, ám a fenntarthatósági gondokat ez sem oldja meg:
Magyarország a családbarát politikának köszönhetően a termékenységi ráta tekintetében a 2010-ben elfoglalt utolsó helyéről a dobogós harmadik helyre tudott feljönni, az EU átlagát is meghaladva
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány 2025-ben négyszer annyit, 3754 milliárd forintot költ a családok támogatására, mint amekkora ez az összeg 2010-ben volt, de ha a gazdasági, költségvetési mozgástér ezt megengedi, ezt még tovább növelik.
Nem engedünk a nemzeti kultúránkból és a családi kapcsolatainkból, nem engedjük a számunkra legszentebb kötelékeket megbontani, jogunk van a nemzeti szuverenitáshoz
– hangsúlyozta.
