– Álláspontom szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem azonosítható olyan politikai akciókkal, amelyek célja a társadalom vagy a közlekedés megbénítása, még ha azokat tüntetésként jelentik is be. Ez alapján tehát az a gyűlés tekinthető jogszerűnek, amely a békés véleménynyilvánítást szolgálja, és nem alkalmas arra, hogy mások alapvető jogait indokolatlanul és tartósan akadályozza. Ezzel szemben egy tartós blokád, amely városi közlekedési csomópontokat megbénít, hidakat zár le napokra vagy heteken át, már az idézett jogszabályi rendelkezések alapján nem minősül jogszerű gyülekezésnek, hanem olyan akció, amely jogosan tiltható vagy korlátozható – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy Hadházy Ákos keddre pride-párti tüntetést szervez az Erzsébet hídra.
Mint ismert, a politikus először múlt kedden, március 25-én szervezett demonstrációt az Erzsébet hídra a gyülekezési törvényt módosító, a pride-ot tiltó törvény visszavonását követelve. A rendőrség előzetesen nem engedélyezte az eseményt, ám a Kúria kimondta: a tiltás jogtalan volt.
Pride-párti tüntetés: sérülhet a közérdek
Ifjabb Lomnici Zoltán kifejtette: a jogszabályok kifejezetten nem tiltják a hídlezárást munkaidőben, azonban azt csak szigorú feltételek mellett, a közérdek és mások jogainak sérelme nélkül lehet megvalósítani. A gyülekezési jog Magyarországon alkotmányos alapjog, amelyet az alaptörvény garantál – mutatott rá.
– Az Alkotmánybíróság gyakorlata ugyanakkor rögzíti, hogy ha az alkotmányunk a közlekedés szabadságát külön nem is nevesíti, de a szabad mozgáshoz való jog magában foglalja a járművön vagy járművel való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát is.
A jogalkotói szándék értelmezéséből fakadóan senkinek nincs joga közutat és magánutat önkényesen kivonni a közhasználat alól, továbbá tilos bárki szabad mozgását indokolatlanul gátolni, lehetetlenné tenni
– magyarázta a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója.
Miért döntött így a Kúria?
Az alkotmányjogász a Kúria döntéséről szólva elmondta: a Varga Zs. András elnök által vezetett ítélkezési tanács megállapította, hogy a gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik egyrészt, hogy az alapjog gyakorlása csak törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy az alapjog gyakorlása együtt járhat mások ütköző jogainak, akár alapjogainak szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek.
Ez a jogkorlátozás a gyülekezéshez való jog érvényesítése érdekében adott esetben elkerülhetetlen a legfőbb bírói fórum szerint.
A Kúria azt is kimondta, hogy a gyülekezéshez való jog gyakorlása sem irányulhat közvetlenül arra, hogy mások jogát korlátozza, és az okozott jogkorlátozás nem üresítheti ki, nem lehetetlenítheti el a további alapjogokat, illetve azok gyakorlását.
Borítókép: Pride-párti tüntetők az Erzsébet hídon (Fotó: Ladóczki Balázs)
