Ferencz Orsolya: Minden fillér megtérül Kapu Tibor űrutazásából

Ferencz Orsolya szerint Kapu Tibor űrutazása nem presztízsberuházás, hanem komoly nemzeti érdek, amely a tudományos, gazdasági és ipari hasznon túl Magyarország helyét is megerősíti a világűrért folytatott versenyben. A miniszteri biztos szerint a HUNOR program már most nemzetközi figyelmet keltett, és fontos, hogy ne teljen el újabb 45 év a következő magyar asztronauta utazásáig.

Negyvenöt évvel Farkas Bertalan után újra magyar kutató űrhajós repülhet az űrbe. A HUNOR program küldetésének indulása előtt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az Origónak adott interjúban hangsúlyozta: minden egyes fillér, amit a programba fektetnek, busásan megtérül.

– A 21. században az űrtechnológia már nem különlegesség, hanem alapvetés – fogalmazott. Mint mondta, az űripar nemcsak a műholdas adatszolgáltatás révén játszik kulcsszerepet, hanem az orvostudományban is, ahol a súlytalanságban végzett kísérletek forradalmi eredményekhez vezethetnek. Példaként említette a parajdi sóbánya közelmúltbeli omlását, ahol a műholdas helymeghatározás segíthette volna a gyorsabb beavatkozást.

Ferencz Orsolya szerint a magyar részvétel a HUNOR programban már most is nemzetközi elismerést váltott ki. Kapu Tibor mintegy harminc tudományos kísérletet végez majd az űrállomáson, ezek eszközeit, módszereit pedig hazai kutatók fejlesztették. A biztos úgy véli: „Ha egy ország képes űrhajóst kiképezni és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő kísérleti programot összeállítani, az már belépőt jelent a világűr világába.”

A háttér biztosítva van

A miniszteri biztos abban bízik, hogy a mostani repülés után nem kell újabb évtizedeket várni a következő magyar asztronautára. Mint mondta, a kormány támogatása biztos hátteret jelentett a program megvalósításához, és ez a jövőben is kulcsfontosságú lesz.

Arra a kérdésre, hogy a magyar jelenlét mennyire számít a világ űriparában, Ferencz Orsolya így válaszolt: 

Már most is felfigyeltek ránk. Jó a csapat, jó a program, és elismerik a kiválasztás színvonalát is.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a nemzetközi mezőnyben csak folyamatos, komoly munkával lehet helytállni. Csehország, Belgium, Portugália vagy Svédország példáját említette, amelyek már most is komoly űripari kapacitással rendelkeznek.

Az interjúban szóba került az űrturizmus is. Ferencz Orsolya szerint világos határvonalat kell húzni az igazi űrhajósok és a celebek között: „Minimum egyszer meg kell kerülni a Földet ahhoz, hogy valaki űrhajósnak nevezhesse magát. Nem elég elérni a Kármán-vonalat” – jelentette ki.

Végül arra is válaszolt, ő maga vágyik-e az űrbe: „Soha nem akartam űrhajós lenni. Az én feladatom az, hogy másokat juttassak oda, és ebben teljesedem ki.” Aki mégis közelebbről szeretné megismerni az űrutazás világát, annak a Huniverzum kiállítást ajánlotta, amely a Millenárison mutatja be Kapu Tibor küldetését.

Csúszik az indulás

Az Axiom Space nemrég tette közzé közösségi oldalán, hogy nem június 8-án indul az Ax–4 misszió. – A bejegyzés szerint a négyfős legénység – köztük Kapu Tibor magyar kutató űrhajós – felbocsátása június 10-én reggel 8 óra 22 perckor lesz a Kennedy űrközpontból. Arról egyelőre nincs bővebb információ, hogy miért csúszik két napot a kilövés, a Ax–4 legénysége a floridai Cape Canaveralból egy SpaceX Falcon–9 rakéta segítségével, egy Dragon űrhajó fedélzetén indul majd el a Nemzetközi Űrállomásra; a korábbi május végi időpontot azért módosították, mert a rakéta még nem állt készen a kilövésre.

Borítókép: Kapu Tibor űrhajós (Forrás: Facebook)