Mindig az a drog veszélyes, amelyikhez könnyű hozzájutni

Fontos felhívni az emberek figyelmét a drogok veszélyeire a kábítószer-ellenes világnapon – mondta lapunknak Haller József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájának vezetője. Hangsúlyozta, mindig az a drog veszélyes, amelyikhez könnyű hozzájutni.

További veszélyt jelent, hogy álca alatt jelennek meg, ugyanis a különböző THC- és HHC-termékeket sokféle formában árulják: a gumicukortól kezdve az elektromos cigaretták folyadékáig. Aki nem a téma szakértője, abban ezek a termékek könnyen azt a benyomást kelthetik, hogy minden rendben van velük, sőt kifejezetten egészségtámogató termékekként reklámozzák őket bizonyos betegségek gyógyítására, ami nem igaz. Ahogy az sem, hogy 

a forgalmazásuk törvényes lenne, ugyanis tiltva vannak a 27 uniós tagállam közül 18-ban, köztük Magyarországon is

– tudatta a szakember.

Így jött létre a kábítószer-ellenes világnap

Haller József emlékeztetett: a kábítószerek tömegesen a XIX. század legelején jelentek meg Európában, akkor alakultak kábítószerklubok kontinensszerte. Gazdag és híres emberek előkelő szalonjaitól kezdve egészen a kocsmaszerű helyszínekig mindenhol szabadon lehetett kábítószert fogyasztani, ami ellen eleinte senkinek sem volt kifogása. 

Az orvosok abban reménykedtek, hogy majd gyógyszerként fogják felhasználni ezeket az erőteljes tudatmódosító szereket, amelyeknek a létezéséről addig kevés ismeretük volt. 

A vegyészeket az izgatta, hogy milyen anyagok lehetnek bennük, a hétköznapi emberek pedig élvezték a szerek hatásait.

Ez az állapot, amikor Európa tárt kapukkal fogadta a drogokat, a XIX. század utolsó negyedéig tartott, mert ekkor olyan kutatási eredmények láttak napvilágot, amelyek felfedték a drogok káros mivoltát. A szociológusok kimutatták, hogy a kábítószer-élvezet tönkreteszi a közösségeket, az orvosok pedig arra jöttek rá, hogy bár néhány drog gyógyszerként is hasznosítható – például az ópium hatékony fájdalomcsillapító szer –, a kábítószerek tönkreteszik az egészséget, mert szenvedélybeteggé lehet válni tőlük. A pszichológusok is felfedezték, hogy a drogok tönkreteszik a lelkivilágunkat.

Ezért a XX. század első harmadának végére már léptek a hatóságok: 1937-ben megjelent az első drogellenes intézkedés az Egyesült Államokban, majd az 1950-es évek végén kezdett el az ENSZ is foglalkozni a tiltással, és 1961-ben született meg egy egyetemes drogellenes törvény. Ennek jegyében az egyes országok átalakították a drogpolitikájukat és úgy tűnt, hogy a drog egyfajta közellenséggé vált, ami ellen a jog eszközeivel harcolt minden ország, több-kevesebb sikerrel – idézte fel a szakértő.

Haller József arra is kitért, hogy 

az új magyar drogellenes törvénnyel a jogalkotók három célt tűztek ki maguk elé: elsősorban a szerhez jutást szeretnék megakadályozni, a fogyasztókat az elterelés irányába mozdítani, valamint a függőséggel küzdőket gyógyítani.

A törvényben bekövetkezett szigorítás főként az illegális szerek előállítóit és az azokkal kereskedőket érinti – állította.

Hogyan zajlik kormányzati szinten a kábítószer elleni küzdelem?

Ahogy arról lapunk beszámolt, a kábítószer elleni küzdelem jegyében szigorúbb szabályok vonatkoznak a drogdílerekre és felhasználókra Magyarországon: előbbiek vagyonelkobzásra, településekről való kitiltásra és sokkal szigorúbb hatósági fellépésre számíthatnak. – A szigorúbb drogtörvényre egyfelől azért volt szükség, mert a kristály nevű dizájnerdrog pusztítása mára súlyos társadalmi problémává vált Magyarországon – mondta Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója az Origónak. Hozzátette, ez a kábítószer a hátrányos helyzetű térségekben szedi áldozatait, a nagyvárosokban a marihuána és a kokain a legelterjedtebb. 

A kristály azért veszélyes, mert 

• nagyon olcsó, 300 forint belőle egy adag, 
• nagyon gyorsan okoz függőséget
• és a romboló hatása körülbelül 150-szerese egy marihuánás cigarettáénak.

 Ez tette a leginkább szükségessé, hogy komolyan fellépjen a kormány a kábítószerekkel szemben.

A szigorított törvénycsomagba beemelték a tudatmódosító szer fogalmát, vagyis a büntethetőség hatálya alá esnek azok a drogok, amelyek még a laborban nem kivizsgáltan kábítószernek minősülnek, de a szakhatóságok munkatársai tudják, hogy ezek valójában tudatmódosítók. – Ez nagyon fontos előrelépés, mert így elejét vehetjük annak, hogy a dizájnerdrogok összetételét három-négy havonta lecserélve, a terjesztők elkerülhessék a felelősségre vonást – mutatott rá a szakember.

Mik az elterelés szabályai Magyarországon?

Téglásy Kristóf arra is kitért, hogy 

eltereléssel mostantól csak az élhet, aki feladja a dílerét. 

Az elkapott drogszállítók azzal szembesülnek majd, hogy elkobozzák a teljes vagyonukat, amit a kábítószer-kereskedelemből szereztek. Mindez nem ró pluszfeladatokat a rendőrségre vagy a hatóságokra, viszont a drogkereskedőkre nézve sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. Van még egy fontos új eleme az új törvénynek, amely kimondja, hogy 

akit drogkereskedés miatt már többször elítéltek, az a büntetése részeként, annak letöltése után meghatározott ideig nem térhet vissza a saját lakóhelye 20 kilométeres környezetébe, nehogy folytassa a korábbi bűnös tevékenységét.

Az úgynevezett kis dílerek büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a nagyobb terítőket feladják, vagy ha felfednek egy drogterjesztő hálózatot. Ennek segítségével a rendőrség és a hatóságok egész kábítószer-terjesztő hálózatokat göngyölíthetnek fel, sőt az egész dílertársadalmat kiszoríthatják az utcákról, illetve az országból – mutatott rá a stratégiai igazgató.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: MTI/BRFK)