NATO-bevetésen a magyar Gripenek a balti légtérben

Augusztus 1-jétől hét ország légterét védik a Magyar Honvédség Gripen vadászrepülőgépei, mivel a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében, a spanyol légierővel közösen átvette hazánk a lengyel és a román légierőtől a balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia légterének felügyeletét. A negyedik magyar BAP misszió pilótái csütörtökön még csak gyakorolni szálltak fel, de bármikor lehet éles riasztás is.

Szalay-Bobrovnicky Kristóf honvédelmi miniszter a magyar kontingens parancsnokával, Tősér Péter alezredessel a Šiauilia-i légibázison Fotó: Polyák Attila

Gripen készültségi géppár kísérte a Magyar Honvédség Airbus csapatszállítóját a balti légtérben 2022-ben Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Közös védelem

A BAP keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. A Krím félsziget Oroszország általi elfoglalásáig, vagyis 2014-ig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszponton – a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison – állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Utóbbi bázison az olasz légierő váltotta az eddig szolgálatot teljesítő portugál vadászgépeket. Az éles riasztásokat jellemzően olyan orosz gépek, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltják ki, amelyek azonosítatlanul repülnek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy vagy nem rendelkeznek bejelentett repülési tervvel, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, vagy kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekednek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek végeznek el. A legutóbbi alkalommal, amikor a magyar légierő látta el a balti légtér felügyeletét, 2022 szeptembere és decembere között, a kontingens több mint 300 órát repült és több mint 60 TANGO, vagyis gyakorló, és közel 20 ALFA, azaz éles riasztásra reagáltak a magyar pilóták által irányított Gripenek.

 Tősér Péter alezredes a 2025-ös NATO BAP miszió magyar kontingensének parancsnoka Fotó: Polyák Attila

A mostani, csütörtöki ünnepélyes átadás átvétel alatt a magyar Gripenek még csak gyakorlórepülést hajtottak végre, míg a spanyol légierő Eurofighter géppárja riasztás miatt szállt fel, péntektől azonban már a magyar harci gépek is teljes készenlétet adnak.   
 

A magyar különítmény

A 2025-ös misszióban a kecskeméti MH Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár mellett a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár és a pápai MH 47. Bázisrepülőtér kijelölt szakállománya vesz részt. A kontingens parancsnoka Tősér Péter alezredes. Légtérrendészeti feladatról lévén szó, a kitelepült mintegy 80 fős állomány többsége pilóta és műszaki katona, de emellett része a kontingensnek a napi szolgálatot biztosító törzs (parancsnok, törzsfőnök, logisztika, informatika, kommunikáció stb.). Ezenfelül különböző szakbeosztásokban is ellátnak feladatokat katonák, mint például meteorológus tiszt vagy az elöljáró NATO parancsnokságon összekötői vagy szakfeladatot ellátó állomány.