Magyar Péter hiába kapálózik a határon túliak között + videó

A határon túli magyar közösségek támogatásával a nemzeti egység erősítését segíti Orbán Viktor és kormánya, különösen azóta, hogy 2010-ben kétharmados többséget szerzett az anyaországi parlamentben és lehetővé tette a külhoniak számára a kettős állampolgárságot. A Fidesz–KDNP másfél évtizede töretlenül élvezi a határon túli magyarok bizalmát, a baloldal pedig a 2004-es gyalázatos népszavazás óta képtelen növelni a népszerűségét az elcsatolt területeken. Bár Magyar Péter újabb kísérletet tett arra, hogy visszanyerjen valamit ebből az elvesztett bizalomból, a múlt hétvégén a legutóbbi próbálkozása is teljes kudarcot vallott.

Segítség a bajbajutottaknak, támogatás a fiataloknak

A háború sújtotta Ukrajnában élő honfitársainknak szól a Zrínyi Ilona kárpátaljai támogatási program, amellyel a kormány az alaptörvényben lefektetett elvek alapján a kárpátaljai magyar közösség létfeltételei, anyagi biztonsága, otthonmaradása és széles körű fejlődésének támogatása érdekében 2015-től támogatást nyújt a kárpátaljai magyar közösség megmaradása és fejlődése szempontjából fontos szerepet betöltő személyek részére.

A Jövő nemzedéke program a Magyarország határain kívül élő fiatal korosztály közösségépítő tevékenységét, eszközbeszerzését, valamint közösségteremtő programjainak, rendezvényeinek megvalósítását szeretné ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.

Az Erősödő Kárpát-medence program célja a magyarság összetartozása és szülőföldön való boldogulása szempontjából meghatározó tevékenységet folytató szervezetek működésének, fejlesztéseinek, eszközbeszerzéseinek, valamint programjainak és rendezvényeinek megvalósítása.

Támogatott oktatás, folyamatos párbeszéd

Az Orbán-kormányok politikájában kiemelt hangsúlyt kapott a külhoni magyar oktatás támogatása is, például a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program. A kormány támogatja a magyar kulturális eseményeket, fesztiválokat és a magyar nyelvű médiát a szomszédos országokban. A Határtalanul program révén magyarországi diákoknak biztosítanak lehetőséget, hogy a határon túli magyarlakta területekre látogassanak.

A kormány létrehozta a Szülőföldön magyarul programot is, amely a magyar nyelvű oktatásban való részvételhez és a magyar kultúra megőrzéséhez nyújt segítséget. A programban azokat a külhoni magyar gyerekeket és fiatalokat támogatják, akik szülőföldjükön magyar nyelven tanulnak, legyen szó akár óvodai, iskolai vagy felsőfokú képzésről. A támogatás évente egyszer igényelhető, és a szülők vagy a felsőoktatásban részt vevők maguk kérvényezhetik.

Emellett a jobboldali-konzervatív kormány tette lehetővé, hogy a határon túli magyarok szószólói részt vehessenek a magyar parlament munkájában, bár a képviselőiknek nincs szavazati joga. 

A kormány rendszeresen tart megbeszéléseket a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőivel, például az idén is nagy sikerrel megrendezett tusnádfürdői nyári egyetemen. 

Orbán Viktor miniszterelnök maga is többször találkozott a külhoni magyar közösségek képviselőivel, hogy megvitassák a nemzetpolitika aktuális kérdéseit.

A baloldal a határon túli magyarok ellen

Míg a kormány a nemzeti egységet és a határon túli magyarság felkarolását helyezte előtérbe, a baloldal sokszor a szomszédos országokkal való jó viszony fenntartására fókuszált, mindezt a határon túli testvéreink kárára, az ő érdekeiket figyelmen kívül hagyva. Ezért érzik úgy, hogy az anyaországi baloldal nem tekinti őket a nemzet részének, vagy legalábbis másodlagos fontosságúnak tartja a sorsukat.

Ennek a feszültségnek az egyik legvisszataszítóbb megnyilvánulása a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás volt. 

Az akkor hatalmon lévő Medgyessy-kormány és az MSZP aktívan kampányolt a javaslat ellen, aminek eredményeként a népszavazás érvénytelen lett. 

A nemleges kampány egyértelmű elutasítást és a határon túliak sorsával szembeni közömbösséget mutatott a baloldal részéről. Habár azóta történtek erőtlen kísérletek a kapcsolat javítására, feltehetően ezek őszinte szándékának hiányában (és az elmaradó bocsánatkérés miatt) a baloldal legtöbb képviselője ma sem szívesen látott vendég határon túli körökben.

Magyar Péter besült erdélyi mutatványa

A Tisza Párt is megpróbált a határon túliak kegyeibe férkőzni, de a külhoni magyarok ismét átláttak a szitán. A hétvégén Magyar Péter csúnyán leégett az „ellen-Tusványosnak” tervezett rendezvényével. 

Az esemény »népszerűségét« a külhoni magyarok részéről jól mutatta, hogy a megnyitón alig lézengtek emberek, azok egy része is Magyarországról érkezett. 

Magyar Péter eredményeit Orbán Viktor is értékelte a Harcosok Klubja nevű zárt Facebook-csoportban, ahol azt írta: az MCC Feszten 5000 ember gyűlt össze Esztergomban, ami szerinte azt bizonyítja, hogy nem a közösségi médiában zajló hangulatkeltés alakítja a valóságot.

Magyar Péternek csak a telefonnyomkodás maradt az érdektelenségbe fulladt erdélyi Tisza-táborban (Forrás: Facebook)

„A hétvége tanulsága, hogy a digitális blöff a valóságban nem működik” – írta, majd hozzátette: „Ilyen, ha valaki Erdélyt román földnek nevezi, és aztán oda dugja a képét. Ennyien a sarki péknél is sorban állnak reggelente.” Bár konkrét nevet nem említett, a megjegyzés egyértelműen Magyar Péterre utal, akinek keresetlen megjegyzései voltak a témával kapcsolatban.

A totális kudarc ékes bizonyítéka az is, hogy 

a Tisza Párt elnöke letöröltette az élő közvetítést a Tisza erdélyi táborából, mert nem tetszett neki, hogy kevesen voltak kíváncsiak a beszédére 

– hívta fel a figyelmet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Mint rámutatott, Magyar Péter az egyik videóból kivágatta azt a jelenetet, amelyben kifakadt a gyér érdeklődés miatt.

Borítókép: Orbán Viktor fontos témákat érintett a tusványosi beszédében (Fotó: Hatlaczki Balázs)