Horthy Miklós kormányzót a sikertelen kiugrási kísérlet után, 1944 októberében a németek vették őrizetbe és hurcolták Németországba. A háború végén amerikai fogságba került, majd a háborúban játszott szerepéről hallgatták ki. Nürnbergben végül tanúként szerepelt. Ez tehát ugyancsak háborús-politikai történet volt, nem egy hétköznapi köztörvényes büntetőügy. Levéltár
Arra ugyanakkor már volt példa, hogy korábbi miniszterelnököt gyanúsítottként hallgassanak ki Magyarországon. Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát 2011-ben függesztette fel az Országgyűlés, majd a volt kormányfőt a Sukoró-ügyben hivatali visszaélés megalapozott gyanújával hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség. Gyurcsány tagadta a bűncselekmény elkövetését és politikai eljárásnak nevezte az ügyet.
Magyar Péter esete ezért nem abban lenne példa nélküli, hogy egy volt vagy jelenlegi kormányfő büntetőeljárás alá kerül, hanem abban, hogy hivatalban lévő magyar miniszterelnököt egy klasszikus vagyon elleni köztörvényes bűncselekmény – lopás – gyanúsítottjaként hallgathatnak ki és rabosíthatnak.
Lehetséges szankciók
Ifjabb Lomnici Zoltán korábban lapunknak azt mondta, hogy a Magyar Péterrel szemben felmerült minősítés kisebb értékre elkövetett lopás lehet, amely vétségnek számít. Ennek büntetési tétele legfeljebb két év szabadságvesztés, de pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felfüggesztett szabadságvesztés is kiszabható. Az alkotmányjogász szerint az ügy jellegére tekintettel a pénzbüntetés vagy más enyhébb szankció reálisabb, mint a letöltendő szabadságvesztés.
Magyar Péter hétfői megjelenése így elsősorban nem azért lehet történelmi jelentőségű, mert szabadságelvonás fenyegetné, hanem azért, mert Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke gyanúsítottként jelenhet meg az ügyészségen egy lopási ügyben. A miniszterelnök ugyanakkor élhet azzal a lehetőséggel is, hogy egy másik időpontot kér a kihallgatására.
Kormányfők és elnökök a vádlottak padján
Benjamin Netanjahut, Izrael hivatalban lévő miniszterelnökeként 2017-től többször is rendőrségi kihallgatásnak vetették alá korrupciógyanús ügyekben. 2018-ban például a Bezeq telekommunikációs vállalattal kapcsolatos ügyben hallgatták ki. 2019-ben hivatalban lévő kormányfőként emeltek vádat ellene vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt; Netanjahu mindvégig tagadta a jogsértést.
Ehud Olmertet szintén a zsidó állam kormányfőjeként hallgatták ki korrupciós ügyekben. 2008-ban a rendőrség több alkalommal kereste fel a hivatalos rezidenciáján, egyebek mellett állítólagos vesztegetés és szabálytalanul elszámolt utazási költségek miatt. Később lemondott, majd több ügyben el is ítélték és szabadságvesztést töltött.
Sebastian Kurzot 2021. szeptember 3-án, hivatalban lévő osztrák kancellárként, gyanúsítottként több mint hat órán át hallgatta ki egy bíró, mert az ügyészség szerint hamis vallomást tehetett az Ibiza-vizsgálóbizottság előtt. Kurz tagadta a vádat, később lemondott.
Bár a dél-koreai elnök, Park Geun-hye-a kihallgatásakor már nem volt hivatalban, ám éppen a későbbi büntetőeljárás alapját is képező korrupciós botrány következtében veszítette el elnöki tisztségét. A parlament 2016 decemberében alkotmányos felelősségre vonási eljárásban felfüggesztette, majd az alkotmánybíróság 2017. március 10-én végleg eltávolította hivatalából. Tizenegy nappal később korrupciós ügyben hallgatták ki az ügyészek, március 31-én pedig letartóztatták.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy demokratikus országokban sem példa nélküli egy hivatalban lévő kormányfő büntetőjogi vizsgálata vagy kihallgatása. Magyarországon azonban Magyar Péter hétfői gyanúsítotti kihallgatása a hivatalban lévő miniszterelnököt és a terhére rótt lopást tekintve eddig ismeretlen helyzetet teremthet.
