Magyarország arányaiban is jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint a környező országok, ebben a régióban a nemzeti össztermék 100 forintjából minimum 6 forintot költenek erre, miközben hazánk 3,9-et. Ahogy arról a napokban beszámoltunk, a Reszasz arra kéri a kormányt, emelje meg az egészségügyre fordított közkiadások mértékét, és rögzítse az alaptörvénybe ennek minimumát. Mindezt úgy, hogy három éven belül elérjük az egészségügyre fordított közkiadások tekintetében a nemzeti össztermék (GDP) 6 százalékát. Ez nagyjából 700 milliárd forintos pluszt jelentene. – A struktúraváltozást ez már biztosíthatná, és olyan stabil alap jöhetne létre, ahol végre biztonsággal elláthatók a páciensek – mondta Dénes Tamás. Úgy véli, az lenne az ideális irány, ha a nemrégiben bejelentett 100 milliárdos plusz mellett, amit jövőre az oktatás és az egészségügy problémáinak megoldására szán a kormány, 2017-ben a jelenlegi 3,9 helyett már a GDP 4,9 százalékát fordítanák az egészségügyre.
