A halálozási rátát is csökkenteni kellene a demográfiai fordulathoz

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához, de még csak érdemi mérsékléséhez sem elegendő pusztán a születések számának növelését célzó családpolitika, elengedhetetlen a halálozási ráta érdemi csökkentését szolgáló népegészségügyi program is — állítja hazánk első és eleddig egyetlen népegészségügyi karának professzora. Ádány Róza hozzáteszi: csak olyan ország lehet gazdaságilag sikeres, amelynek egészségesek a polgárai.

A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a prevenciónak Fotó: Kurucz Árpád

A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a prevenciónak
Fotó: Kurucz Árpád

– Az öt fő betegségscsoportra vonatkozó nemzeti programról már hallottunk, erről miért nem? Talán túl sok pénzbe kerülne a megvalósítása?

– Ott még nem tartunk, hogy tudnánk, mibe is kerülne a program véghezvitele. Az általunk elkészített javaslat egy stratégiai terv, amelyből akkor válhat akcióprogram, ha a szükséges egyeztetéseket követően azt a kormány elfogadja, konkrét célokat és feladatokat nevesít, és a megvalósításukhoz forrást rendel.

Egyet biztosan állíthatok: az átgondolt, valós problémákra reflektáló és az egészségi állapotot folyamatosan monitorozó népegészségügyi program sokkal olcsóbb, nem beszélve a hatékonyságról, mintha szűrőbuszok futkároznak szerte az országban, de azoknak a sorsát már nem követi senki, akiknél valamilyen elváltozást találnak.

– Ha már hatékonyság: a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja a kedvezőtlen egészségi állapotot kifejezetten hátráltató tényezőnek tartja, és leszögezi, hogy javítása jelentős hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaságnak.

– Szívemből szóltak. A népegészségügy alaptétele, hogy az egészség nem csupán a gazdasági fejlődés következménye, hanem a gazdasági fejlődés kulcstényezője is. Csak olyan ország lehet gazdaságilag sikeres, amelynek egészségesek a polgárai. Ez az alapvetése a mi népegészségügyi javaslataink­nak is.

Fontos megállapítások azok is, hogy az egészségesen várt életévek növekedését a legnagyobb mértékben az segítené, ha növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció. Az azonban tévedés, hogy az egészség az egyén felelőssége, mert ez nem így van. Az övé is, de felelőssége a mindenkori kormányzatnak is, hogy eleve egészségesen születhessen és nőhessen fel mindenki, és már a kora gyermekkortól szocializálódhasson úgy, hogy az egészség értékként jelenik meg neki.

– Mit tesznek másképp azok az országok, ahol jelentős eredményeket értek el az egészségi állapot javításában?

– A népegészségügyi tevékenység ikonikussá vált programja Finnországban, azon belül is az egyik leghátrányosabb helyzetű régióban, Észak-Karéliában indult 1971-ben, majd az egész országra kiterjesztették, és a mai napig tart. Indulásakor a finnek halálozási mutatói, főleg a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedésekben sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a magyaroké.

Már a program első 25 évében hatvan, illetve negyven százalékkal csökkent az idő előtti halálozás e két betegségcsoportban, s harmincöt év elteltével a csökkenés mértéke 85 és 65 százalék volt. A titok mind­össze annyi, hogy egy ciklusokon átívelő összkormányzati támogatottságú programot indítottak és működtetnek a mai napig.

Megszervezték a magasvérnyomás-betegségben szenvedők gondozását, folyamatos felvilágosító és egészségnevelő tevékenységet végeznek, támogatták az egészséges élelmiszerek gyártását, ennek megfelelően változtatták meg a közétkeztetést, a dohányzást szigorú szabályok közé szorították.